2027-től megadóztatná az egymilliárd forint feletti magánvagyonokat a kormány. Kármán András pénzügyminiszter most azt is tisztázta, mi számít bele az adóalapba, hogyan kezelik a családtagok vagyonát, és mikor kell először fizetni.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
További részleteket ismertetett a tervezett vagyonadóról Kármán András pénzügyminiszter. A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat szerint az új adónem 2027 januárjától érintené azokat a magánszemélyeket, akiknek nettó vagyona meghaladja az egymilliárd forintot – számolt be róla a Portfolio.
Az adó mértéke az 1 és 100 milliárd forint közötti vagyonrészre évi 1 százalék lenne, a 100 milliárd forint feletti részre pedig 1,5 százalékot kellene fizetni.
Nemcsak a bankszámlán lévő pénz számít
A vagyonadó alapjába az ingatlanok, a bankbetétek, az értékes ingóságok és a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészek is beletartoznának.
A pénzügyi alapokban tartott és a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett eszközök sem maradnának ki a számításból.
A tervezet az adóelkerülésre is igyekszik felkészülni. A kiskorú gyermekek vagyonát főszabály szerint a szülő adóalapjához számítanák, kivéve, ha az örökségből vagy a gyermek saját keresetéből származik.
A házastársak vagyonát a vagyonjogi szerződésük alapján, ennek hiányában pedig fele-fele arányban vennék figyelembe.
A külföldi vagyon sem maradna ki
A magyar adóilletőségű magánszemélyeknek a külföldön birtokolt vagyonelemeiket is be kellene vallaniuk. A külföldi illetőségűek esetében a magyarországi ingatlanok és céges részesedések után keletkezhetne adófizetési kötelezettség.
A vagyont az érintetteknek önbevallással kellene megállapítaniuk. Ebben a NAV online kalkulátorokkal és értékelési módszerekkel nyújtana segítséget. A céges tulajdonrészek értékelésénél svájci adózási elveket alkalmaznának.
Az első bevallási és befizetési határidő 2027. augusztus 31. lenne, a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján.
Újdonság, hogy az érintettek a befizetendő adójuk 5 százalékát közvetlenül közcélokra ajánlhatnák fel.
Kármán András szerint a vagyonadó bevezetésének célja az arányosabb közteherviselés, amelyben a jelentős vagyonnal rendelkezők nagyobb részt vállalnak a közös kiadásokból.
A szabályok egyelőre nem véglegesek: a törvényjavaslat társadalmi egyeztetése október 14-ig tart.
Forrás: Portfolio
