Új szintre emeli az Egyesült Államok az Iránra gyakorolt gazdasági nyomást: Washington az iráni rezsim nemzetközi pénzügyi kapcsolatainak elvágására készül, és azokat az országokat, vállalatokat is következményekkel fenyegeti, amelyek továbbra is üzletelnek Teheránnal. Az iráni vezetés szerint azonban régóta számítottak az újabb szankciókra, és már kidolgozták az ellenlépéseket.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Washington elvágná Irán pénzügyi kapcsolatait
Az Egyesült Államok minden eddiginél átfogóbb pénzügyi offenzívát hirdetett Irán ellen. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Washington célja immár nem az iráni fenyegetés kezelése, hanem annak megszüntetése.
A BBC beszámolója szerint az „Operation Economic Outcast” néven ismertetett intézkedéscsomaggal az amerikai kormányzat Irán globális pénzügyi kapcsolatait akarja ellehetetleníteni. Bessent közölte, hogy az Egyesült Államok feltérképezte azokat a hálózatokat, közvetítőket és pénzügyi csatornákat, amelyek segítségével Teherán megpróbálta kijátszani a korábbi szankciókat és fenntartani olajkereskedelmét.
Az amerikai pénzügyminiszter szerint Irán előtt két út maradt: a teljes nemzetközi elszigetelődés vagy a világgazdaságba való fokozatos visszatérés lehetősége.
Az amerikai pénzügyminisztérium öt területet vett célba: a digitális eszközök, a technológia, az aranykereskedelem, a légi közlekedés és a hajózás szektorát. Emellett csaknem hatvan szervezetet, magánszemélyt és hajót helyeztek szankciós listára.
Az Iránnal üzletelő országokra is nyomás nehezedhet
Washington nem csupán Teheránt akarja gazdaságilag elszigetelni. Bessent arra figyelmeztette az Iránnal kereskedő vagy annak pénzügyi műveleteit segítő kormányokat és gazdasági szereplőket, hogy az Egyesült Államok velük szemben is felléphet.
Konkrét országokat nem nevezett meg, ugyanakkor jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnök személyesen is egyeztetni fog külföldi vezetőkkel, és azt kéri majd tőlük, hogy szakítsák meg kapcsolataikat az iráni rezsimmel.
A pénzügyminiszter szerint az új intézkedések célja, hogy elzárják az Iráni Forradalmi Gárda és a teheráni vezetés lehetséges bevételi forrásait.
Teherán: két éve készülünk erre
Az iráni vezetés gyorsan reagált az amerikai bejelentésre. Ali Madanizadeh gazdasági miniszter az állami televízióban azt mondta, országa teljes mértékben felkészült az újabb amerikai szankciókra.
A miniszter szerint Teherán régóta számított egy ilyen lépésre, ezért a kormány egy kétéves tervet dolgozott ki a gazdasági következmények kezelésére. Hozzátette: Iránnak is megvannak a saját eszközei arra, hogy válaszoljon Washington nyomásgyakorlására.
Madanizadeh arra is hivatkozott, hogy sem Kína, sem Oroszország nem fogadta el az amerikai intézkedéseket. Peking ugyancsak bírálta a szankciós politikát: a kínai külügyminisztérium szerint a nyomásgyakorlás nem segíti a helyzet rendezését, Kína pedig megteszi a szükséges lépéseket saját érdekeinek védelmében.
A Hormuzi-szoros miatt a világpiac is érzi a konfliktust
A gazdasági szembenállás messze túlmutat Irán határain. A konfliktus következtében emelkedtek a világpiaci olajárak, Teherán pedig ismét azzal fenyegetett, hogy a háború folytatása esetén megakadályozza a térség olajexportját.
Irán újabb figyelmeztetést adott ki a hajóknak is: engedély nélkül ne próbáljanak áthaladni a Hormuzi-szoroson. A stratégiai jelentőségű vízi útvonalon normális körülmények között a világ olaj- és gázforgalmának mintegy ötöde halad keresztül.
A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára hétfőn 92 dollár körül mozgott. Az energia drágulása az Egyesült Államokban is egyre érzékenyebb kérdés: a benzin gallononkénti ára már meghaladta a négy dollárt, miközben a megélhetési költségek a novemberi félidős választások előtt az amerikai választók legfontosabb aggodalmai közé tartoznak.
Kérdéses, mekkora hatása lesz az új szankcióknak
Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az új amerikai intézkedések közvetlen hatása korlátozott lehet. David Oxley, a Capital Economics vezető klíma- és nyersanyagpiaci közgazdásza szerint az iráni energiaexport már most is rendkívül erős nyomás alatt áll.
További akadály Washington számára, hogy az iráni olaj mintegy 90 százaléka Kínába kerül. Peking korábban sem ismerte el az amerikai szankciókat, ezért kérdéses, hogy az újabb intézkedések hatására változtat-e politikáján.
Az Egyesült Államok és Irán közötti gazdasági küzdelem így egyre inkább nemzetközi kérdéssé válik. Washington célja Teherán pénzügyi elszigetelése, miközben Irán Kínára, Oroszországra és saját ellenlépéseire támaszkodva próbálja átvészelni a nyomást. A tét azonban már nem csupán az iráni gazdaság helyzete: a Hormuzi-szoros és az olajárak miatt a konfliktus következményeit a világgazdaság és a hétköznapi fogyasztók is közvetlenül megérezhetik.
