A fosszíliát még 2016-ban találta David DeMar paleontológus a montanai Hell Creek-formációban, miközben halfosszíliákat keresett. Egy apró, sötétvöröses-barna darabot vett észre, majd kézi nagyítóval megvizsgálva egy parányi toll lenyomatára lett figyelmes – írja az ABC.

A lelet valójában egy koprolit, vagyis megkövesedett ürülék volt. Jingmai O'Connor, a chicagói Field Museum kutatója szerint ez az első ismert eset, hogy tollat találtak ilyen fosszíliában. Úgy véli, a koprolitok a jövőben új lehetőséget kínálhatnak a puha szövetek vizsgálatára, amelyek általában sokkal rosszabbul őrződnek meg, mint a csontok vagy a fogak.

A kutatók nem tudják biztosan, melyik dinoszaurusztól származott az ürülék, de mérete és tartalma alapján felmerült a Tyrannosaurus rex és a Nanotyrannus neve is. A fosszíliát mikro-CT-vizsgálattal elemezve több tollat, apró halpikkelyeket és egy kis madár lábcsontjait is megtalálták benne.

O'Connor szerint elképzelhető, hogy a halpikkelyek még annak a madárnak a gyomrában voltak, amelyet később a dinoszaurusz elfogyasztott. Ha ez így történt, akkor a lelet egyszerre két táplálkozási kapcsolatot is megőrzött.

A tollat egy hesperornithiform madárhoz kötik. Ezek vízi, röpképtelen madarak voltak, amelyek nem élték túl a 66 millió évvel ezelőtti tömeges kihalást. A toll különlegessége, hogy nem egyszerű lenyomatként maradt fenn, hanem háromdimenziós formában őrződött meg.

A kutatók szerint éppen ez adhat új támpontot ahhoz is, miért maradtak fenn egyes madárcsoportok, miközben mások eltűntek. O'Connor felvetése szerint a mai madarak ősei már olyan fejlettebb tollazattal rendelkezhettek, amely jobb hőszigetelést és modernebb szárnytollakat biztosított.

A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek: egyelőre több fosszíliára van szükség ahhoz, hogy ezt az elképzelést bizonyítani lehessen.