Az államfő szerint a világpolitikát irányító vezetők következetlenek, amikor a nemzetközi jogi elvek és az ENSZ Alapokmányának betartását kérik számon, miközben Szerbia esetében ugyanezeket a szabályokat semmibe vették. Vučić az 1999-es NATO-beavatkozást, valamint Koszovó függetlenségének elismerését hozta fel példaként arra, hogy a nyugati hatalmak miként teremtettek precedenst a nemzetközi alapelvek figyelmen kívül hagyásával.

Vučić hangsúlyozta, hogy Belgrád továbbra sem ismeri el Koszovó elszakadását, és igazságtalannak tartja, hogy míg Ukrajna területi egységét Szerbia is támogatja, addig az ő hazájuk integritását a nemzetközi közösség eltérően kezeli. Az elnök sérelmezte, hogy bár országa eleget tett a hágai bírósággal való együttműködésnek és egyéb elvárásoknak, a korábbi ígéretekből semmit sem kapott vissza.

A horvát Index beszámolója szerint a beszéd egyik legfeszültebb pillanatát a szomszédos Horvátország közvetlen elítélése jelentette. Vučić azzal vádolta meg Zágrábot, hogy büszke a második világháborús náci múltjára, és jelenleg is fasiszta jelképeket alkalmaz. A szerb elnök a jasenováci koncentrációs tábort is megemlítve nehezményezte, hogy a környezetében társadalmi rangra emelik a náci örökséget.

Forrás: Világgazdaság