A jegybanki podcastban elhangzottak alapján a hazai 3 százalékos (plusz-mínusz egy százalékos sávval rendelkező) célszint meghaladja mind a más európai államokban alkalmazott értékeket, mint az Európai Központi Bank legutóbbi jelentésében szereplő 2,7 százalékos elvárást. Utóbbi referenciaértéket a három legalacsonyabb inflációjú tagállam mutatójából számítják ki másfél százalékpontos hozzáadással. Banai Péter Benő rámutatott: a csatlakozáshoz szükséges fegyelmezett gazdasági környezet kialakítása – beleértve az államadósság mérséklését, a stabil költségvetést, az alacsony hozamszinteket és a kiszámítható árfolyamot – önmagában is kedvező Magyarország számára. Ezt az álláspontot Varga Mihály jegybankelnök is korábban több alkalommal megerősítette.

Arra a kérdésre, hogy mikor valósulhat meg a csatlakozás, az alelnök kifejtette: a pontos időzítés szorosan összefügg a kormányzat középtávú gazdasági stratégiájával. Mindemellett felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság mélyen beágyazódott az európai piacokba, amit a kivitel jelentős euróövezeti részaránya is bizonyít. Ezt a szoros kapcsolatot jól szemlélteti a harmincéves távlatban mért integrációs mutató, amely a 0 és 1 közötti skálán 0,82-es értéket mutat.

A közös fizetőeszköz átvételének közvetlen előnyei között szerepel a jelenleg 0,15 százalékos tranzakciós költséget jelentő devizaváltási teher elhagyása, bizonyos finanszírozási kiadások lefaragása, továbbá kedvezőtlen piaci folyamatok esetén az árfolyamkockázatok teljes kiiktatása.

Forrás: HVG