Néhány hét alatt látványosan tovább romlott a német–orosz viszony: Berlin bezáratta az orosz főkonzulátust Bonnban, felmondta a berlini Orosz Ház működésének alapját jelentő megállapodást és szigorította az orosz állampolgárok beutazási ellenőrzését. Moszkva válaszul bezáratta Németország szentpétervári főkonzulátusát és leállíttatta a Goethe Intézet valamennyi oroszországi kirendeltségének működését.

A diplomácia általában akkor is működik, amikor a politika már alig beszél egymással. Németország és Oroszország között most azonban éppen ezek a csatornák szűkülnek egyre gyorsabban.

A német kormány szeptember elején jelentette be, hogy szeptember 18-i hatállyal megszünteti az orosz főkonzulátus működésének engedélyét Bonnban, miközben felmondja a berlini Orosz Ház működését szabályozó megállapodást is. Berlin egyidejűleg az orosz állampolgárok beutazási ellenőrzésének szigorításáról és további, az orosz „árnyékflottát” érintő intézkedésekről is döntött.

A német vezetés az intézkedéseket azzal indokolta, hogy saját biztonsági szervei szerint Oroszországhoz köthető a Leipzig/Halle repülőtéren augusztusban történt, robbanóanyaggal felszerelt drónt érintő incidens. Alexander Dobrindt belügyminiszter rendőrségi nyomozati eredményekre, az alkalmazott módszerre és hírszerzési információkra hivatkozott. Moszkva az állítást visszautasította, és koholmánynak nevezte a német vádakat.

Moszkva sem maradt adós a válasszal

Az orosz reakció néhány nappal később érkezett.

Moszkva visszavonta a hozzájárulását a szentpétervári német főkonzulátus működéséhez, amelynek szeptember 18-ig kellett beszüntetnie tevékenységét. Az alkalmazottaknak ugyancsak eddig az időpontig kellett elhagyniuk Oroszországot.

Ezzel párhuzamosan az orosz hatóságok elrendelték a Goethe Intézet oroszországi működésének leállítását is. A moszkvai, szentpétervári és novoszibirszki intézmények munkatársainak szeptember 13-ig kellett beszüntetniük tevékenységüket, a Németországból kiküldött alkalmazottaknak pedig el kellett hagyniuk az országot.

A Goethe Intézet elnöke, Gesche Joost az intézkedést egy korszak végének nevezte, emlékeztetve arra, hogy a moszkvai és szentpétervári intézetek a berlini fal leomlása után nyíltak meg, és több mint három évtizeden keresztül a német–orosz kulturális kapcsolatok fontos szereplői voltak.

Lavrov: „egy valódi háború kezdete”

Az orosz külügyminisztérium szerint a mostani diplomáciai eszkalációért Berlin viseli a felelősséget. A tárca hivatalos közleményében azt állította, hogy Németország „újabb eszkalációs spirált” indított el a kétoldalú kapcsolatokban.

Szergej Lavrov ennél is tovább ment: a német vádakat és intézkedéseket úgy jellemezte, mint amelyek szerinte „egy valódi háború kezdetét” jelentik Oroszországgal szemben. Ez az orosz külügyminiszter politikai minősítése; Németország ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy intézkedéseit biztonsági válaszlépésnek tekinti, és nem tartja magát háborúban Oroszországgal.

Már a kulturális hidakat is felszámolják

A történet súlya éppen ebben van.

Nem pusztán diplomatákat küldenek haza, és nem csupán egy-egy konzuli iroda ajtajára kerül lakat. A Goethe Intézetek és az Orosz Ház működésének ellehetetlenítésével olyan kulturális intézmények tűnnek el a két országból, amelyek korábban akkor is kapcsolatot tartottak fenn a társadalmak között, amikor a politikai viszony már feszült volt.

A német–orosz kapcsolatok az Ukrajna elleni orosz invázió óta folyamatosan romlanak, a mostani kölcsönös bezárások azonban újabb szintet jelentenek: Berlin és Moszkva már nemcsak politikai és gazdasági területen távolodik egymástól, hanem a diplomáciai és kulturális jelenlétet is látványosan visszabontja.

És amikor már azok az intézmények is bezárnak, amelyeknek éppen az lenne a feladatuk, hogy a legrosszabb politikai időszakokban is nyitva tartsanak valamiféle ajtót, abból pontosan látszik, mennyire messze került egymástól Berlin és Moszkva.