Az Egyesült Államok közvetlen riasztási mechanizmust hozna létre Kínával arra az esetre, ha a mesterséges intelligenciához kapcsolódó olyan rendkívüli esemény történne, amely már nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter New Yorkban vetette fel az elképzelést a kínai miniszterelnök-helyettessel, He Lifenggel folytatott tárgyalásokon.

A javaslat lényege egyszerű, következményei azonban jóval messzebbre mutatnak: Washington és Peking olyan közvetlen kommunikációs csatornát működtetne, amelyen keresztül gyorsan értesíthetnék egymást egy mesterségesintelligencia-rendszerhez kapcsolódó súlyos incidensről, biztonsági fenyegetésről vagy más, nemzetbiztonsági jelentőségű eseményről.

Közös veszélyekről beszélne Washington

Bessent a tárgyalások után arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és Kína között új, mesterséges intelligenciával foglalkozó párbeszédre lenne szükség. Washington elképzelése szerint ennek egyik eleme lenne az a riasztási mechanizmus, amely a súlyos AI-incidensek esetén biztosítaná a közvetlen információcserét.

Az amerikai pénzügyminiszter szerint a cél az, hogy a két félnek legyen közös képe azokról a fenyegetésekről, amelyek mindkét országot érinthetik. Úgy fogalmazott: fontos lenne az átláthatóság növelése a világ két vezető mesterségesintelligencia-hatalma között.

A közel nyolcórás New York-i egyeztetésen Bessent mellett Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő is részt vett. A felek a mesterséges intelligencia mellett kereskedelmi kérdésekről, vámokról és más gazdasági ügyekről is tárgyaltak. Bessent a megbeszéléseket „nagyon sikeresnek” nevezte.

Trump és Hszi találkozója előtt került az asztalra

A New York-i tárgyalás közvetlenül Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök washingtoni találkozója előtt zajlott. A két vezető csütörtökön tárgyal egymással, Hszit pedig Trump személyesen fogadja a Joint Base Andrews katonai repülőtéren. A kínai elnök látogatásának programjában állami vacsora is szerepel.

A csúcstalálkozó napirendjén várhatóan a kereskedelmi kapcsolatok, a ritkaföldfémek és más stratégiai nyersanyagok, valamint a mesterséges intelligencia is szerepel. Az AI egyre hangsúlyosabb része az amerikai–kínai versengésnek, miközben mindkét fél számára felmerülnek olyan kockázatok, amelyek kezeléséhez legalább minimális együttműködésre lehet szükség.

Trump és Hszi már májusi pekingi találkozójukon beszélt arról, hogy a két ország konzultációt indíthatna a mesterséges intelligencia fejlődéséről, ám ez a fórum eddig nem intézményesült.

Egy „vörös telefon” az algoritmusokhoz?

A mostani amerikai javaslat bizonyos értelemben a hidegháború válságkommunikációs logikáját idézi. Nem azért, mert Washington és Peking egy mesterséges intelligencia által indított háborúra készülne, hanem azért, mert egy súlyos technológiai incidens következményeit könnyű lenne félreérteni.

Ha például egy AI-rendszer kritikus infrastruktúrát érintő zavart okozna, kibertámadásnak tűnő folyamat indulna el, vagy egy automatizált rendszer működése váratlanul megváltozna, a közvetlen kommunikáció segíthetne tisztázni, hogy szándékos támadásról, műszaki hibáról vagy más incidensről van-e szó.

Ez azért különösen fontos, mert az Egyesült Államok és Kína egyszerre versenytársak az AI-fejlesztésben és olyan hatalmak, amelyek technológiai konfliktusa gyorsan geopolitikai következményekkel járhat. A két ország között továbbra is jelentős a bizalmatlanság, többek között a fejlett chipek exportja, a katonai alkalmazások és a kritikus infrastruktúrák védelme miatt.

A riasztási rendszer azonban egyelőre javaslat, nem kész megállapodás. A New York-i tárgyalásokon megnyílt az út az amerikai–kínai AI-párbeszéd előtt, de az incidensekre vonatkozó konkrét mechanizmus elfogadásáról még nincs végleges döntés. A következő lépés Trump és Hszi csütörtöki washingtoni találkozója lehet.