Keddi döntésével az Országgyűlés 143 igen és 46 nem szavazattal elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításáról szóló törvényt. A lépés közvetlenül kapcsolódik a Tisza Párt választási programjához, amely az elmúlt húsz év rendszerszintű korrupciójának és közvagyon-kiáramlásának vizsgálatát ígérte. A szervezet elvben kormányfüggetlen, autonóm módon működik majd, és kizárólag a parlamentnek tartozik beszámolási kötelezettséggel, a feltárt visszaélések pedig bírósági szakaszba is eljuthatnak – számol be a fejleményekről a Népszava.

Az NVVH létrehozása azonnal éles törésvonalakat hozott felszínre a hazai belpolitikában. Míg a kormányváltást támogató szavazók az elszámoltatás régóta várt kezdetét látják az új intézményben, a bukott kormánypártok képviselői éles kritikákkal illették a kezdeményezést, és autoriter történelmi párhuzamokat emlegetnek. A diskurzus jól mutatja a magyar közélet mély megosztottságát és a politikai emlékezet sajátosságait.

Az elszámoltatás kérdése nem új keletű a magyar politikatörténetben; a rendszerváltás óta szinte minden politikai kurzus napirendre tűzte a korábbi korszakok visszásságainak feltárását. A korábbi próbálkozások – a Zétényi–Takács-féle törvényjavaslattól kezdve a kétezres évek eleji vizsgálatokig – azonban többnyire elakadtak a pártpolitikai csatározásokban. Az NVVH valódi tesztje így az lesz, hogy képes-e a politikai kampányretorikán túlmutató, valóban független és professzionális jogi munkát végezni a közvagyon védelmében.