Karibi útjának nyitányaként Nassauban tért ki a brit gyarmati korszak sötét örökségére III. Károly. A brit király a helyi fiatalságnak tartott beszédében szorgalmazta a múltbeli igazságtalanságok elismerését, bocsánatot ugyanakkor nem kért, miközben a helyszín közelében tüntetők követeltek jóvátételt.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Kilencnapos térségi látogatását a Bahama-szigeteken indította a brit uralkodó, aki a fővárosban, a Clifford Parkban gyűlt össze fiatalokkal. III. Károly felszólalásában kijelentette: bár a bahamai kultúra legörömtelibb és legvilágosabb értékei a sötétségből indultak ki, méltányos és szükséges a korábbi korok súlyos szenvedéseinek, valamint a szigeteken elkövetett igazságtalanságoknak a beismerése. Ennek ellenére az uralkodó nem kért elnézést a történtekért.
A rendezvény környékén egy kisebb demonstráló csoport feliratokkal követelte a britektől az elmaradt kárpótlás megfizetését – jelentette a PA brit hírügynökség. A tiltakozás mögött meghúzódó történelmi tényekre a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója is emlékeztet: Nagy-Britannia a 18. században a transzatlanti emberkereskedelem egyik vezető hatalma volt, és a becslések alapján nagyjából hárommillió afrikait szállítottak brit hajókon az amerikai kontinensre, valamint a Karib-térségbe.
Philip Davis, a Bahama-szigetek miniszterelnöke az X platformon adott hangot büszkeségének az uralkodó fogadása kapcsán. A kormányfő felidézte, hogy III. Károly legutóbb több mint fél évszázada, az ország 1973-as függetlenné válásakor járt a szigetországban.
A körutazás záróállomásán, Antigua és Barbudán a gyarmati korszak következményei ismét terítékre kerülnek a résztvevő kormányfők között. Ott rendezik meg ugyanis a Commonwealth csúcstalálkozóját, ahol a többnyire egykori brit gyarmatokból álló, 56 független államot tömörítő szövetség vezetői egyeztetnek majd a közösséget érintő kihívásokról.
Forrás: FAZ Ausland
