Egy célszerűen létrehozott szakértői testület bevonásával elemzi a német igazságügyi minisztérium, hogy kezdeményezhető-e az Alternatíva Németországért (AfD) betiltása alkotmányellenesség miatt. A vizsgálat lefolytatása idején a párt vezeti a választói népszerűségi listákat Németországban.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Stefanie Hubig igazságügyi miniszter a Neue Osnabrücker Zeitungnak nyilatkozva megerősítette: elengedhetetlennek tartja annak alapos feltárását, hogy elrendelhető-e az ellenzéki párt működésének leállítása alaptörvény-ellenes tevékenység gyanúja miatt. A tárcán belül felállítandó munkacsoport feladata a döntéshez szükséges tényanyag és dokumentáció összegyűjtése, valamint értékelése lesz, amely megalapozza a majdani jogi és politikai állásfoglalást.
A TASS hírügynökség beszámolója rámutat, hogy a tárca kezdeményezése egybeesik az AfD kiemelkedő felmérési eredményeivel. Az INSA november 7-i közvélemény-kutatása szerint a párt 29 százalékos választói támogatottsággal az első helyen áll a német politikai palettán. Ezzel a teljesítménnyel 10 százalékponttal előzi meg a második legnépszerűbb tömörülést, a CDU/CSU konzervatív pártszövetséget.
Kiszivárgott levelek is bekerülhetnek a bizonyítékok közé
A vizsgálat egyik lehetséges forrása az AfD-hez köthető, októberben nyilvánosságra került elektronikus levelezés lehet. A beszámolók szerint illetéktelenek több mint 400 ezer e-mailhez és bizalmas dokumentumhoz fértek hozzá.
Hubig úgy véli, hogy a kiszivárgott anyagokat is meg lehet vizsgálni, amennyiben azok a párt alkotmányellenes törekvéseire utaló bizonyítékokat tartalmaznak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a dokumentumok már bizonyítanák az AfD alkotmányellenes működését.
Ki tilthat be egy pártot Németországban?
A német alaptörvény 21. cikke szigorú feltételekhez köti a pártbetiltást. Egy politikai szervezet nem tiltható be pusztán azért, mert népszerűtlen nézeteket képvisel, vagy mert politikai ellenfelei veszélyesnek tartják.
A betiltásról kizárólag a Szövetségi Alkotmánybíróság dönthet, amennyiben bizonyítottnak látja, hogy a párt a szabad demokratikus alaprend felszámolására vagy aláásására törekszik. Az eljárást a Bundestag, a Bundesrat vagy a szövetségi kormány kezdeményezheti.
Vagyis az igazságügyi miniszter önállóan nem tilthatja be az AfD-t, és jelenleg még a betiltási indítvány benyújtásáról sem született döntés.
A demokrácia védelme vagy politikai veszélyhelyzet?
A vita középpontjában két alapvető demokratikus követelmény áll.
Az egyik szerint a demokratikus államnak joga és kötelessége fellépni azokkal a szervezetekkel szemben, amelyek bizonyíthatóan az alkotmányos rend felszámolására törekednek.
A másik szerint a politikai verseny szabadsága és a választók akaratának tiszteletben tartása ugyanennek a demokratikus berendezkedésnek az alapja.
Az AfD esetében ezt a dilemmát tovább élezi, hogy a párt nem politikai jelentéktelensége, hanem éppen erősödő támogatottsága idején került ismét a betiltási vita középpontjába.
Ráadásul a kezdeményezést a német kormánykoalíción belül sem övezi teljes egyetértés.
A következő időszak meghatározó kérdése ezért nem csupán az lesz, hogy sikerül-e jogilag megalapozni egy esetleges betiltási eljárást.
Hanem az is, hogy milyen politikai és társadalmi következményekkel járhat, ha Németország legnépszerűbb pártjának jövőjéről végül nem a választófülkékben, hanem az alkotmánybíróságon születik döntés.
Forrás: TASS Hírügynökség (Angol)
