Mi történik veled, ha egyik napról a másikra már nem munkatársként, hanem egy automatizálható költségként kezdesz gondolni magadra? A Metánál egy nagyszabású AI-átalakítás során egyes csapatok akár 60 százalékos karcsúsításával is számoltak. A dolgozók fellázadtak, a morál zuhant, az AI pedig nem hozta azt a produktivitást, amit vártak tőle. A történet azonban messze nem csak a Metáról szól. Hanem arról is, milyen lesz dolgozni egy olyan korban, amikor egyre többen teszik fel maguknak a kérdést: vajon engem mikor lehet kiváltani?
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Mark Zuckerberg év elején még egészen más munkahelyet képzelt el a Metánál.
A Reuters szerdán megjelent oknyomozó cikke szerint a Project OT, vagyis Organization Transformation nevű belső program célja az volt, hogy a Facebook és az Instagram mögött álló vállalat sokkal inkább „AI-natív” szervezetté váljon. Mesterségesintelligencia-ügynökök vették volna át a rutinfeladatok jelentős részét, miközben kisebb emberi csapatok maradtak volna körülöttük.
A vezetők forgatókönyveiben egyes csapatok létszámának akár 60 százalékos csökkentése is szerepelt. Ez nem azt jelentette, hogy a Meta teljes állományának 60 százalékát el akarták küldeni: áthelyezésekkel, üres álláshelyek megszüntetésével és elbocsátásokkal együtt számoltak ekkora változással bizonyos területeken.
Az első, mintegy 10 százalékos leépítést májusban végre is hajtották.
A második hullámot azonban lefújták.
Amikor azt érzed, hogy a saját utódodat tanítod
A Reuters szerint komoly feszültség alakult ki a cégen belül.
Az alkalmazottak egy részének eszközeire olyan szoftvert is telepítettek, amely az egér- és billentyűhasználatot rögzítette, hogy az AI-rendszerek megtanulhassák, miként végzik az emberek a munkájukat. Sokan attól tartottak, hogy tulajdonképpen saját AI-helyettesüket segítenek betanítani.
A dolgozói hangulatot mérő belső mutató 74 százalékos kedvező értékről 55 százalékra esett.
És közben az AI sem hozta egyértelműen azt, amit vártak tőle.
A Reuters által látott belső adatok szerint az AI használatával előállított kódmódosítások száma egy év alatt 220 százalékkal nőtt, miközben a felhasználókhoz ténylegesen eljutó új vagy továbbfejlesztett funkcióknál mindössze 36 százalékos növekedést mértek. A technikai és biztonsági incidensek is megszaporodtak.
Vagyis több lett a termelésnek látszó munka – de ettől még nem feltétlenül lett ugyanilyen arányban több az érték.
Nemcsak az állás elvesztése tud megviselni
A Meta történetében nemcsak az érdekes, hogy végül visszavettek a tervekből. Hanem az is, mi történt közben azokkal, akik hónapokon át úgy dolgoztak, hogy közben azt hallották: hamarosan jóval kevesebb emberre lehet szükség.
Ehhez nem kell ténylegesen elveszíteni az állást. Már az is megterhelő lehet, ha valaki folyamatosan azt érzi, hogy a munkája bizonytalanná vált, a feladatait pedig hamarosan egy gép is átveheti.
Az Egészségügyi Világszervezet a munkahelyi bizonytalanságot kifejezetten a mentális egészséget veszélyeztető pszichoszociális tényezők közé sorolja. A kevés beleszólás, a bizonytalan szerepek, a szervezeti átalakítások és az állás elvesztésétől való tartós félelem összefügghetnek a stresszel, a szorongásos és depresszív tünetek nagyobb kockázatával.
A munka ugyanis sokunknak jóval több a fizetésnél. Rutin, biztonság, közösség, szakmai önbecsülés és annak érzése is, hogy van valami, amihez értek, és szükség van rám.
Ha pedig egy vállalat azt üzeni, hogy ugyanazt a munkát hamarosan egy algoritmus is elvégezheti, akkor nemcsak a következő havi fizetés válhat bizonytalanná.
Az ember saját értéke is könnyen kérdőjellé válhat.
Talán nem az AI volt a Meta legnagyobb problémája
A Reuters nem tudta egyetlen okra visszavezetni, miért változtatott Zuckerberg irányt. A dolgozói ellenállás, a morál romlása és az AI vártnál gyengébb produktivitási eredményei azonban mind ott voltak a háttérben. A Meta ma már jóval inkább arról beszél, hogy az AI segíti, nem pedig lecseréli az embereket.
És talán éppen ebben van a történet legérdekesebb tanulsága.
Az AI önmagában nem tesz embertelenebbé egy munkahelyet. Az igen, ha az ott dolgozó ember egyik napról a másikra úgy érzi, már nem munkatárs, hanem lecserélhető alkatrész.
Mert lehet, hogy egy algoritmus egyre több feladatunkat képes elvégezni.
De egy munkahelynek közben azt is el kell döntenie, mit kezd azzal az emberrel, aki eddig ezeket a feladatokat végezte.
