A JÉGER körüli vita új szakaszba lépett. Miközben továbbra sem igazolható, hogy a rendszer fokozná az aszályt, már azt is vizsgálják, mennyire hatékony a jégkárok mérséklésében, és indokolt-e a működtetésére fordított milliárdos összeg. Október végére az MTA adhat átfogó választ arra, mit tud valójában a rendszer.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A Hetediknap augusztusban azt mutatta be, miért osztja meg a gazdatársadalmat a rendszer, és mit mondanak a csapadékhiányról a szakmai szereplők. A mostani fejlemény azonban más irányba viszi tovább a történetet.
A kérdés ugyanis már nemcsak az, hogy okozhat-e aszályt a JÉGER, hanem az is: mennyire hatékony abban, amire létrehozták, és megéri-e milliárdokat költeni rá.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Telexnek adott interjúban azt mondta, a HungaroMet adatai alapján statisztikailag nem igazolható, hogy a JÉGER növelné az aszály mértékét. Ugyanakkor a miniszter szerint azt sem sikerült pontosan kimutatni, hogy a rendszer milyen jelentős hatást ér el a jégkárok mérséklésében.
A teljes Telex-interjú Bóna Szabolccsal
Ez fontos különbség.
Nem arról van szó, hogy bebizonyosodott volna: a JÉGER hatástalan. Hanem arról, hogy a rendszer tényleges eredményességét most újra, függetlenül meg akarják vizsgálni.
A felülvizsgálatot a pénzügyi kérdések is sürgetik. A rendszer működtetésére korábban mintegy 2,5 milliárd forintot fordítottak, miközben a mostani költségszámítás szerint 1,9 milliárd forintból is ellátható ugyanez a feladat – erről ugyancsak Bóna beszélt a Telexnek.
A különbség mintegy 600 millió forint.
Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a rendszert korábban pazarlóan működtették. Viszont érthetően felveti a kérdést:
mennyi pénzért mekkora jégkárt sikerül valóban megelőzni?
Erre jelenleg nincs végleges válasz.
Október végére jöhet tisztább kép
A Magyar Tudományos Akadémia vezetésével felállított szakértői csoport várhatóan október végére készít átfogó értékelést a JÉGER működéséről.
Az MTI beszámolóját közlő Agroinform szerint a vizsgálatnak nemcsak arra kell választ adnia, lehet-e bármilyen kapcsolat a rendszer és az aszály között, hanem a JÉGER működését, hatékonyságát, környezeti és egészségügyi hatásait is értékelni fogják.
Ugyanis a JÉGER körül az elmúlt hónapokban két nagyon határozott álláspont feszült egymásnak. Az egyik szerint a rendszer hozzájárulhat a csapadék elmaradásához, a másik szerint ez tudományosan megalapozatlan feltételezés.
A mostani helyzet azonban ennél árnyaltabb.
A nagyobb kérdés közben továbbra is a víz
A JÉGER-vita mögött ráadásul egy sokkal súlyosabb probléma húzódik meg.
Bóna szerint az idén bejelentett aszálykárok már nagyobbak, mint a történelminek számító 2022-es aszály idején, és az ország jelentős részén a klimatikus viszonyok már a félsivatagi állapotok felé közelítenek.
Ezért egyre kevésbé elég azt kérdezni, mi történik a felhőkben.
Legalább ilyen fontos az is, mi történik azzal a vízzel, amely végül lehullik Magyarországon.
A miniszter szerint az egyik fő irány a tájban történő vízmegtartás erősítése. Ehhez a csatornák működését, a támogatási rendszert és bizonyos területeken akár a gazdálkodás módját is át kell alakítani. Az idén közölt adatok szerint 1,8 millió köbméterrel több vizet juttattak ki a tájba, mint egy évvel korábban.
A Telex-interjúban Bóna arról is beszélt, hogy egyes területeken hosszabb távon már nem biztos, hogy a jelenlegi szántóföldi növénytermesztést kell fenntartani; szóba kerülhet gyepgazdálkodás, erdőtelepítés vagy más, a változó éghajlathoz jobban alkalmazkodó művelési mód.
Nem hit kérdése lesz, hanem mérésé
Október végén tehát nem egyszerűen az derülhet ki, hogy „igazuk volt-e” azoknak, akik a JÉGER-t hibáztatták az aszályért.
A fontosabb kérdés inkább az lesz:
milyen mérhető hasznot hoz a rendszer, milyen költséggel, és vannak-e olyan hatásai, amelyek miatt érdemes változtatni rajta.
