Egy szolnoki mezőgazdász szerint a hálózat negatívan befolyásolja a természetes felhőképződést, ezáltal növeli a szárazságot az érintett területeken. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ugyanakkor határozottan visszautasítja ezeket a felvetéseket. Álláspontjuk szerint a rendszer nem alkalmas az esőfelhők elűzésére; kizárólagos feladata, hogy a jégszemek méretét csökkentve mérsékelje a növénykultúrákban keletkező károkat.

A talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer 2018-as országos lefedettsége óta minden szárazabb nyáron felerősödnek a berendezések leállítását követelő hangok. Egyes helyi gazdák meggyőződése szerint a generátorokból kiáramló ezüst-jodid nemcsak a jégszemcsék méretét csökkenti, hanem eloszlatja az esőfelhőket is, megfosztva ezzel a területeket a létfontosságú csapadéktól.

Mit mond a tudomány?

A NAK és a meteorológiai szakemberek mérésekre és fizikai törvényszerűségekre hivatkozva állítják: a technológia semmilyen módon nem képes befolyásolni a felhőképződést vagy elűzni az esőt.

• Nem felhőoszlatás, hanem méretcsökkentés: A rendszer nem a felhőket oszlatja fel, hanem az ezüst-jodid elégetésével mikroszkopikus méretű részecskéket juttat a levegőbe. Ezekre a szemcsékre tapad rá a felhőkben lévő nedvesség, így sok kisméretű jégszemcse keletkezik a kevés, de óriási jégcsomó helyett. A kisebb szemcsék pedig a földre hullás közben jórészt elolvadnak.

• Makroklímás folyamatok: Az aszályt és a csapadékhiányt globális és regionális meteorológiai tényezők – tartós anticiklonok, a légkör általános felmelegedése és a csapadékzónák elkerülő útvonalai – okozzák, amelyeket párszáz talajgenerátor nem tud befolyásolni.

A bizalomhiány okai

A termelők aggodalma ugyanakkor érthető pszichológiai alapokon nyugszik. Amikor a felhők megérkeznek, a generátorok bekapcsolnak, az várva várt eső mégis elmarad, sokan közvetlen összefüggést látnak a két esemény között. A kiszáradó táblák és a veszélybe kerülő termés okozta anyagi nyomás pedig természetes módon szüli a felelősök keresését.

Van-e kiút a feszültségből?

A szakmai szervezet és a termelők közötti ellentét feloldásához átláthatóbb kommunikációra és folyamatos párbeszédre van szükség. Bár a mérések és a nemzetközi tapasztalatok egyértelműen a technológia hatékonyságát igazolják, a gazdák megnyugtatásához elengedhetetlen a független szakértői elemzések és a szemléltető tájékoztatás folyamatos jelenléte.

Míg a klímaváltozás miatti szárazság elleni küzdelem komplex öntözési és talajművelési stratégiákat igényel, a JÉGER továbbra is a jégkárok elleni védekezés első számú eszköze marad az országban.

(Forrás: Szoljon)