A hivatalos eredmények szerint az Egységes Oroszország fölényesen teljesített, egy friss statisztikai elemzés azonban jóval szerényebb, körülbelül 34 százalékos valós támogatottságot valószínűsít. A számok alapján a választási eredmény és a szavazók tényleges akarata között jókora rés tátonghat.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A Vlagyimir Putyin vezette politikai erő valódi bázisa lényegesen szűkebb lehet a bejelentettnél.
A szavazatvásárlások és az adatok utólagos módosításának mértékére egy újszerű matematikai eljárás világít rá, miközben a háborút ellenző egyetlen politikai tömörülést már a megmérettetés előtt kizárták a hatóságok.
A számítások alapjául Szergej Shpilkin fizikus elmélete szolgál. A tudományos modell azt vizsgálja, miként függ össze a részvételi hajlandóság a pártok egyéni eredményeivel az egyes szavazókörzetekben. Ezzel a módszerrel tisztítható meg a kép: az így kapott 34 százalékos érték tükrözheti a kormánypárt tényleges, befolyásolástól mentes támogatottságát.
A Novaja Gazeta Europe elemzése szerint a számítási modell abból az előfeltevésből indul ki, hogy az Egységes Oroszországon kívüli többi pártra leadott szavazatok többségében korruptak voltak, és a győztes pártnak is a többi politikai erőhöz hasonló részvételi mintázatot kellett volna mutatnia a tiszta szavazókörökben.
A kutatást végző sajtóorgánum jelezte, hogy hamarosan újabb elemzéssel jelentkezik, amely az Állami Duma választási folyamatában fellelhető további matematikai rendellenességeket mutatja be.
Előzmény: hivatalosan történelmi fölényben nyert Putyin pártja
A hétvégén tartott orosz parlamenti választáson a hivatalos eredmények szerint az Egységes Oroszország a szavazatok több mint 58 százalékát szerezte meg, és ezzel a mandátumok több mint háromnegyedét viheti el az Állami Dumában – írja az Al Jazeera.
A voksolás három napon át tartott, és ez volt az első parlamenti választás az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta. A szavazást az Oroszország által megszállt és annektált ukrán területeken is megtartották.
A választás körül ugyanakkor komoly viták voltak: a háborút ellenző Jabloko nem indulhatott országos listán, több ellenzéki megfigyelő akadályoztatásról számolt be, az EBESZ pedig nem kapott meghívást a választás megfigyelésére.
A Kreml várhatóan erős politikai felhatalmazásként értelmezi az eredményt. A mostani statisztikai elemzések azonban éppen azt kérdőjelezik meg, hogy a hivatalosan közölt támogatottság mennyire tükrözi a választók valós akaratát.
Forrás: Economx
