Lezsák Sándor nem hálózati személyként, hanem megfigyeltként szerepel az egykori állambiztonsági nyilvántartásban – derül ki a nyitottaktak.hu üzemeltetőinek közleményéből. A politikus neve informatikai hiba következtében jelent meg az adatbázis érintett részében. Az eset kivizsgálása és a hiba elhárítása folyamatban van.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A november 4-én nyilvánossá tett állambiztonsági adatbázisban Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítójának neve is feltűnt. A megjelenés nyomán több sajtóorgánum is beszámolt arról, hogy a politikus adatai megtalálhatók az egykori állambiztonsági nyilvántartások között.
Az ügyben most közlemény jelent meg, amely egyértelművé teszi: Lezsák Sándor neve valóban megtalálható az állambiztonsági mágnesszalagokon, ám nem hálózati személyként, hanem megfigyeltként.
A tájékoztatás szerint informatikai hiba vezetett a téves megjelenítéshez.
Megkezdték az adatbázis felülvizsgálatát
A közlemény szerint az eset hátterében technikai hiba áll, amelynek kivizsgálása és elhárítása jelenleg is zajlik.
Az adatbázis érintett részének felülvizsgálatát már megkezdték, és intézkedéseket ígértek annak érdekében, hogy hasonló esetek a jövőben ne fordulhassanak elő.
Lezsák Sándor korábban is visszautasította az ügynökvádat
A politikus már november 4-én nyilvánosan tiltakozott az ellen, hogy nevét az egykori kommunista állambiztonsági hálózattal összefüggésben ügynökként emlegessék.
Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a kommunista rendszer üldözöttje volt, és nem ő jelentett másokról, hanem őt figyelték meg.
Lezsák jogi lépéseket is kilátásba helyezett azokkal szemben, akik ügynökmúlttal vádolják.
A most közzétett közlemény alátámasztja a politikus azon állítását, hogy az adatbázisban való szereplése nem jelent hálózati együttműködést.
Nem mindegy, ki szerepel egy nyilvántartásban és milyen minőségben
Az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatala fontos lehetőséget teremt a kommunista diktatúra működésének feltárására, ugyanakkor az adatok értelmezése különös körültekintést igényel.
Az egykori állambiztonsági nyilvántartásokban ugyanis nem kizárólag beszervezett személyek adatai szerepelhetnek. A szolgálatok által megfigyelt, ellenőrzött vagy más okból nyilvántartott emberek neve is előfordulhat az állományokban.
Az, hogy valakinek a neve megtalálható egy állambiztonsági adatbázisban, önmagában nem bizonyítja, hogy az illető ügynökként működött volna együtt a kommunista titkosszolgálatokkal.
Lezsák Sándor esete éppen arra mutat rá, milyen súlyos következményekkel járhat, ha a történeti adatokat nem megfelelő besorolással teszik kereshetővé.
A történelmi múlt feltárásához nemcsak a dokumentumok hozzáférhetőségére, hanem azok pontos és felelős értelmezésére is szükség van.
Forrás: nyitottaktak.hu közlemény, Telex, HVG
