Múltidéző
Történetek, amelyeket az idő sem tudott eltemetni.
33 cikk
Titkos bunkerek Magyarországon
Budapest utcái alatt, vidéki vasútállomások közelében és egykori ipari létesítmények mélyén olyan védelmi építmények találhatók, amelyeket háborús támadásokra, légiriadókra vagy éppen egy nukleáris konfliktus következményeire készülve alakítottak ki. Némelyiket ma múzeumként látogathatjuk, másokat évtizedekkel ezelőtt lezártak. De vajon miért épültek, és mit árulnak el Magyarország történelméről?
Jurák Kata1956 októberének első napjai: még senki sem tudta, hogy három hét múlva kitör a forradalom
Hetven évvel ezelőtt, 1956 októberének első napjaiban Magyarország még a megszokott hétköznapjait élte. Az emberek dolgozni jártak, a gyerekek iskolába indultak, az újságok megjelentek, és a kommunista párt továbbra is kezében tartotta a hatalmat. A felszín alatt azonban egyre erősebb elégedetlenség gyűlt. Néhány nappal később Rajk László újratemetése már tömegeket vitt az utcára, október 23-án pedig kitört a forradalom. De milyen volt az az ország, amely még nem tudta, hogy hamarosan történelmet ír?
FőszerkesztőAzt hitték, megússzák: nyolcvan éve kezdődött a nürnbergi ítélethirdetés
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946. szeptember 30-án a nürnbergi Igazságügyi Palotában kezdetét vette a második világháború egyik legjelentősebb ítélethirdetése. A vádlottak padján a Harmadik Birodalom egykori vezetői ültek, akik hónapokon át próbálták megmagyarázni, miért nem terheli őket személyes felelősség a náci rendszer bűneiért. Volt, aki Hitlerre hárított mindent, más a parancsokra hivatkozott, megint más azt állította, hogy semmit sem tudott a tömeggyilkosságokról. A bíróság végül tizenkét embert ítélt halálra, hármat felmentett, Hermann Göring pedig az akasztás előtti éjszakán öngyilkos lett. A történelmi per azonban nem csupán az ítéletek miatt maradt emlékezetes: a tárgyalóteremben olyan bizonyítékok kerültek elő, amelyekkel a vádlottak saját korábbi szavaikat és tetteiket sem tudták többé letagadni.
Jurák Kata