Ötvenegy évvel ezelőtt, 1975. október 3-án tették le a Paksi Atomerőmű alapkövét. Az akkor még csak épülő beruházás néhány év alatt a magyar villamosenergia-termelés egyik legfontosabb pillérévé vált, miközben magát Paks városát is teljesen átformálta. Az évforduló ma különösen aktuális: 2026 nyarán a Duna rendkívül alacsony vízállása ismét megmutatta, hogy az erőmű története több mint fél évszázaddal később is új kihívásokkal folytatódik.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Ötvenegy évvel ezelőtt, 1975. október 3-án délután három órakor egy urna került a paksi építkezés földjébe. Benne dokumentumok, egy alapítólevél és annak a beruházásnak az üzenete, amelyről akkor még senki sem tudhatta, milyen szerepet játszik majd Magyarország energiaellátásában.
Az első reaktor csak hét évvel később kezdett áramot termelni. Ma viszont Paks nélkül nehéz elképzelni a magyar villamosenergia-rendszert – miközben 2026 nyara arra is megmutatta, hogy az erőműnek több mint fél évszázaddal később is új műszaki és energetikai kihívásokhoz kell alkalmazkodnia.
1975. október 3-án Paks határában már javában dolgoztak.
Az atomerőmű beruházása egy évvel korábban lendült újra igazán mozgásba, és 1975-ben már közel 2500 ember dolgozott a területen.
Az esemény nem egyszerű szalagátvágás volt
A helyszínen Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese aláírta az alapítólevelet, majd a dokumentumokat egy urnába helyezték. Szabó Benjamin kormánybiztos tette azokat a helyükre, az urnát pedig lezárták.
A meghívottak között ott voltak a környék üzemeinek és intézményeinek képviselői, de még paksi úttörőcsapatok is részt vettek az ünnepségen.
A jelenlévők akkor még egy építkezést láttak maguk előtt, ma már tudjuk, hogy egy teljes korszak kezdődött el.
Az első kilowattórára még hét évet kellett várni
A paksi beruházás története jóval korábban kezdődött. Magyarország és a Szovjetunió 1966-ban állapodott meg egy magyarországi atomerőmű megépítéséről, 1967-ben pedig Paksot választották ki helyszínként.
A végleges gazdaságpolitikai döntés 1975 tavaszán született meg arról, hogy négy, egyenként 400 megawattos blokk épüljön. Októberben már az alapkövet is letették.
Az ünnepséget azonban még hosszú évek építkezése követte. Az 1-es blokkot 1982. december 28-án kapcsolták az országos villamosenergia-hálózatra. A következő reaktorok 1984-ben, 1986-ban és 1987-ben kezdték meg működésüket.
Ami 1975-ben hatalmas ipari beruházásnak számított, néhány év alatt a magyar energetika egyik alappillérévé vált.
Paks sem maradt ugyanaz
Az atomerőmű nemcsak villamos energiát termelt, magát a települést is átformálta.
Az építkezéssel mérnökök, szakmunkások és családjaik érkeztek Paksra. Új lakások, utak és szolgáltatások kellettek, az addigi település pedig rövid idő alatt egy nagyszabású ipari beruházás központjává vált.
Az MVM történeti adatai szerint Paks lakossága néhány év alatt körülbelül 13 ezerről 21 ezer főre nőtt, az építkezés legintenzívebb szakaszában pedig több mint tízezren dolgoztak az erőmű területén. Paks 1979-ben városi rangot kapott.
Az atomerőmű nélkül valószínűleg egészen más történetet írt volna a település. Az elmúlt évtizedek számai jól mutatják, mekkora szerepet kapott az erőmű.
Az MVM 2025-ös összesítése szerint addigi működése alatt Paks mintegy 580 terawattóra villamos energiát termelt. Ez nagyjából Magyarország 13 évnyi teljes villamosenergia-fogyasztásának felelt meg.
Ötvenegy évvel később
A paksi atomerőmű története ma is folytatódik. Az elmúlt hónapokban a Duna alacsony vízállása ismét megmutatta, hogy egy több évtizeddel ezelőtt tervezett létesítménynek új kihívásokhoz is alkalmazkodnia kell. A hűtővízellátás biztosítására 2026 nyarán fenékküszöb épült a folyóban, miután az alacsony vízállás az erőmű működését is érintette.
1975. október 3-án délután három órakor letették az alapkövet, ötvenegy évvel később Paks még mindig a magyar energetika egyik legfontosabb története.
