Betöltés...
Budapest
Az erőszak semmire sem megoldás
Friss hírekElegünk van! Több tiszteletet a magyar embereknek, Miniszterelnök Úr!Putyin és Hszi Csin-ping tárgyal: Ukrajna és a Koreai-félsziget helyzete is napirendenFöldrendgés volt MagyarországonÚj állásfoglalás született a mesterséges intelligenciával készített adatigénylésekrőlKét apostol, két különböző sors, egyetlen hit – Szent Péter és Szent Pál örökségeUram, köszönöm, hogy mindig mellettem vagy!Apple Pay, iCloud, App Store: tömeges szolgáltatáskimaradások az Egyesült ÁllamokbanVigh Károly vezeti tovább a Paksi AtomerőművetÚj vezetés a Kincsem Park élén: Balogh Levente veszi át az irányítástKivégezték az újságírót, aki a drogkartellek és politikusok összefonódását kutattaFriss hírekElegünk van! Több tiszteletet a magyar embereknek, Miniszterelnök Úr!Putyin és Hszi Csin-ping tárgyal: Ukrajna és a Koreai-félsziget helyzete is napirendenFöldrendgés volt MagyarországonÚj állásfoglalás született a mesterséges intelligenciával készített adatigénylésekrőlKét apostol, két különböző sors, egyetlen hit – Szent Péter és Szent Pál örökségeUram, köszönöm, hogy mindig mellettem vagy!Apple Pay, iCloud, App Store: tömeges szolgáltatáskimaradások az Egyesült ÁllamokbanVigh Károly vezeti tovább a Paksi AtomerőművetÚj vezetés a Kincsem Park élén: Balogh Levente veszi át az irányítástKivégezték az újságírót, aki a drogkartellek és politikusok összefonódását kutatta
pénzásók

SESZTÁK-DOSSZIÉ | A pénz megvan. A kérdések maradtak.

Ásóra, magyar! – A kutya, a kilencmilliárd és az országos kincskereső

Vélemény••2 perc olvasás

Ki a legény a gáton (és ki az, aki ás)?Ha van dolog, amit a magyar politikai elit jobban élvez, mint a milliárdos vagyonok rejtegetését, az nem más, mint a morális felháborodás olimpiai bajnoksága. Amikor a hatóságok kiássák az első öt-hat milliárdot az erdőből, a jogállami higgadtság azonnal átadja a helyét a mikrofonokért tusakodó politikusok harsány szavaló kórusának. Mert ugye mi a fontosabb? A bankjegyek sorszáma, vagy az, hogy ki tudja előbb a másik fejéhez vágni a „maffia” szót?

Hetediknap a Google Keresőben

Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!

Beállítás a Google-ben →
Jurák Kata
Jurák Kata
Szerző

Van egy ország, ahol hat és fél milliárd forintnyi készpénz kerül elő erdőkből, raktárakból, épületekből és széfekből, a közvélemény pedig azon vitatkozik, hogy egy műanyag doboz elég sáros-e. Üdvözöljük Magyarországon, 2026-ban. Itt már mindenki nyomozó: van, aki centiméterben méri a gödröt, más ásványvizes palackból állapítja meg a videó korát. A politikusok közben a szokásosnál is gyorsabban jutottak el a gyanútól az ítélethirdetésig. Igaz, vádemelésről ebben a szakaszban még szó sincs, de ez a lendületen mit sem változtat. A tényekkel majd foglalkozik valaki. Mi például most megpróbáljuk.

Kilencmilliárd az üres széfben. A kutya szerint is?

A történet korábbi felvonásában két hatalmas, ám üres Wertheim páncélszekrény szerepelt. Egy másik gyanúsított vallomása szerint Seszták Miklós 2018-ban kilencmilliárd forintnyi készpénz áthelyezéséhez kérhetett segítséget. A védelem vitatja az állítást, a pénzt pedig a széfekben nem találták meg. Aztán jött a kutya. Október 15-én a keresőkutya jelzett az egyik széf zárszerkezeténél, később pedig kriminálkinológus szakvélemény készült, amely megkérdőjelezte a jelzés önálló bizonyító erejét. A nyomozóhatóság vitatta a szakértő jogi következtetését. Rendben, szakmai vita, ilyen előfordul. De azért lenne egy kérdésünk: a kilencmilliárdot honnan tudjuk? A vallomásból, vagy a kutya ugatott kilencet? Természetesen nem várjuk a négylábú nyomozótól, hogy címletjegyzéket készítsen, netán könyvvizsgálói jelentést nyújtson be. Azt viszont elvárhatjuk a két lábon járóktól, hogy ne mossák össze a vallomást, a kutya jelzését és a tárgyi bizonyítékot. Mert a kutya jelezhet, de a kilencmilliárdot emberek állították. És az állítást embereknek kell bizonyítaniuk.

H7

Telepítsd a Hetediknap-ot a kezdőképernyődre!

Azonnali belépés egyetlen érintéssel, zavartalan olvasási élmény mobilról.

Kilenc volt, hat és fél lett. Hová tűnt a különbözet?

November 11-én még arról értesültünk, hogy a feltételezett korrupciós pénz felkutatására tett addigi intézkedések nem vezettek eredményre. Aztán november 12–13-án megtörtént a nagy fordulat: Budapest, Pest, Békés és Nógrád vármegye, erdők, mezőgazdasági épületek, raktárak, lakóingatlan és széf. És egyszer csak ott volt 5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, valamint 1 257 100 amerikai dollár. Árfolyamtól függően közel hat és fél milliárd forintnyi készpénz. Bravó! De álljunk meg egy pillanatra. A korábban emlegetett kilencmilliárd és a most megtalált összeg között nagyjából két és fél milliárd forint a különbség. Már amennyiben ugyanarról a pénzről beszélünk. Csakhogy ezt nem tudjuk. Lehet, hogy ugyanannak a vagyonnak egy részét találták meg, lehet, hogy teljesen más készpénzállomány került elő, de az is lehet, hogy a korábbi állítás volt pontatlan. A kutyát tehát nem kell elszámoltatni a hiányzó milliárdokkal. Előbb azt kellene bizonyítani, hogy egyáltalán hiányoznak.

Ki mondta meg, hol kell ásni?

November 11-én még eredménytelen pénzkeresésről beszéltek, két nappal később pedig már több térségben egyszerre eredményes kutatásokról számoltak be. Hogy mi történt közben? A hivatal képviselője egy nemzetközi híradásban annyit közölt, hogy a rejtekhelyekhez vezető információk a folyamatban lévő büntetőeljárás során jutottak a nyomozócsoporthoz. Érthető, a nyomozás részleteit nem kell azonnal kitenni az ablakba, de azért érdekelne bennünket, mi vezetett az áttöréshez. Új vallomás? Egy együttműködő gyanúsított? Technikai felderítés? Korábbi adatok összekapcsolása? Mert hat és fél milliárd forintnyi készpénz nem magától vándorol erdőkbe, raktárakba és széfekbe. Valaki odavitte, elhelyezte, tudott róla. Hogy pontosan kik és mikor, azt a nyilvános adatokból nem tudjuk. Pedig talán fontosabb volna, mint a lapát márkája.

Több száz kiló pénz. De mennyi volt a föld alatt?

Csak az ötmilliárd forintnyi készpénz több mint 253 ezer darab húszezrest jelentene, ha kizárólag ilyen címletekből állna. Ehhez jön még az euró és a dollár. Nagy címletekkel számolva is több száz kilogrammnyi bankjegyről beszélhetünk, kisebb címletekkel akár jóval többről. Nem éppen az a mennyiség, amit valaki véletlenül a kabátzsebében felejt egy vasárnapi erdei séta után. Csakhogy a hatóság szerint a pénz többféle rejtekhelyről került elő, vagyis a teljes összeget nem a földből ásták ki. Hogy mennyi volt ténylegesen elásva, mekkora tárolókban, milyen állapotban, azt nem közölték. Márpedig ezek nélkül azt sem lehet megmondani, hány ember és mennyi munka kellett az elrejtéséhez. Lehet számolgatni a dobozok térfogatát, becsülni a föld súlyát, de amíg nem tudjuk, mit és mennyit ástak el, legfeljebb találgatunk.

Az internet, ahol mindenki geológus és palacktörténész

Miközben a hatóság ásóval dolgozott, a közösségi média is felvette a láthatósági mellényt. Van, aki szerint túl tiszta a fekete műanyag tároló, más a gödör mélységét számolgatja képernyőmentésekből, és lassan több a talajmechanikai szakértő a Facebookon, mint egy útépítésen. Aztán megjelent a pénzkötegek mellett egy Szentkirályi-palack is, amivel kezdetét vette az országos palackrégészet. Egyes kommentelők szerint régebbi a címkéje, tehát a felvétel sem készülhetett 2026-ban. Ráadásul megérkezett a legendás 150 eurós bankjegy is. Ilyen címlet természetesen nincs, de egy elmosódott képkockán már ezt is felfedezni vélték. A gyanakvás érthető, de a gyanakvás és a bizonyíték között akkora a különbség, mint egy Facebook-komment és egy igazságügyi szakvélemény között. A teljes, eredeti helyszíni dokumentáció persze sok kérdést tisztázhatna. És minket inkább az érdekelne.

Tizenkét ember, öt gép, nyolc óra. De hol vannak a bankjegyek és a bűnjelek?

Kármán András pénzügyminiszter közlése szerint a Magyar Államkincstár tizenkét munkatársa öt pénzszámláló géppel nyolc órán át számolta a lefoglalt készpénzt. Aztán befizették. November 13-án az NVVH közölte, hogy a pénz a Magyar Államkincstárba került, másnap pedig a 444.hu kérdésére pontosították: az összeg hatósági letéti számlára került. Ezzel önmagában semmi baj. A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet a bizonyítási eszköznek nem minősülő lefoglalt készpénz esetében kifejezetten rendelkezik a letéti kezelésről. A forintra és a külföldi pénzre részben eltérő szabályok vonatkoznak. A letét tehát nem elkobzás, a pénz nem vált automatikusan az állam tulajdonává, a büntetőeljárás pedig továbbra is zajlik.

Csakhogy itt volna néhány apró, talán nem egészen lényegtelen kérdésünk. Megvannak még az eredeti bankjegyek? Mert egy bankjegynek nemcsak névértéke van, hanem sorszáma is. Lehet rajta ujjnyom, biológiai anyagmaradvány, egyedi sérülés, a csomagoláson banki jelölés, a tárolóeszközön pedig olyan nyom, amelynek jelentősége lehet a bizonyításban. Persze nem kell minden egyes húszezrest DNS-vizsgálatra küldeni, és a jogszabály sem írja elő általánosan valamennyi bankjegy sorszámának külön rögzítését. De a szükséges vizsgálatokat elvégezték? Készült helyszínenként részletes leltár? Dokumentálták a különböző rejtekhelyekről származó pénzkötegeket és csomagolásokat? Rögzítették azokat az egyedi jellemzőket, amelyekkel később a készpénz eredete vizsgálható? És ami talán a legfontosabb: milyen dokumentumok igazolják, hogy pontosan a lefoglalt pénz érkezett meg a Kincstárba?

A bűnjelkezelési szabályok nem bízzák a véletlenre az azonosítást, a nyilvántartást és az átadást. Egyedi bűnjelszámról, megfelelő dokumentálásról és a külföldi pénz kincstári átvételéhez kapcsolódó elismervényről is rendelkeznek. Vagyis ezek nem egy különösen bizalmatlan újságíró teljesíthetetlen kívánságai. Ezekre eljárási szabályok vannak. Nem állítjuk, hogy a hatóság bármelyiket megszegte. De szeretnénk tudni, mi történt a bankjegyekkel, mielőtt az összegükből kincstári számlaegyenleg lett. Mert egy sarki vegyesboltban egy rekesz kóláról is készül nyilvántartás. Itt pedig milliárdokról beszélünk. A Kincstár a pénzt nyilvántartja, de egy elveszett ujjnyomot, egy meg nem őrzött csomagolást vagy egy soha nem rögzített azonosítót utólag már az öt legjobb pénzszámláló gép sem fog előállítani.

A pénzkötegekhez nem mellékeltek tulajdoni lapot

Papp Gábor, Seszták Miklós védője kijelentette, hogy a megtalált készpénz nem a védencéé. Az NVVH közleménye szerint a pénzt a Seszták ellen folyó büntetőeljárásban végzett kutatások során találták meg, de helyszínenkénti tulajdonosi bontást vagy az egyes összegeket konkrét személyekhez kapcsoló bizonyítékokat nem részleteztek. Ráadásul az eljárásnak több gyanúsítottja is van. A védelem állítása önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy Sesztáknak nincs köze a pénzhez, de a pénz megtalálása sem bizonyítja, hogy az egész összeg az övé. Esetleg a bankjegykötegek mellé odatűzték a tulajdonos fényképes igazolványát? Nem láttuk. Akkor pedig maradjunk a tényeknél. A hatóság rendelkezhet olyan bizonyítékokkal, amelyeket a nyomozás érdekei miatt egyelőre nem hozhat nyilvánosságra. Ettől azonban a politikai következtetés még nem válik büntetőjogi bizonyítékká.

A politikai ítélethez nem kellett nyolc óra

A milliárdok előkerülése után a politika pillanatok alatt átvette a karmesteri pálcát. Magyar Péter a Fidesz–KDNP egészének felelősségéről beszélt, a korábbi politikai szövetségesek közül többen elhatárolódtak Sesztáktól, mások a mandátuma visszaadását sürgették. A pénzszámláláshoz kellett öt gép és nyolc óra, a politikai ítéletekhez egyetlen mobiltelefon is elég volt. Csakhogy a politikai elhatárolódás nem bírósági ítélet, a párthűség nem felmentő bizonyíték, a maffiázás pedig nem helyettesíti a vádiratot. A bűnösséget ugyanis továbbra sem Facebook-lájkokban mérik. Legalábbis a büntetőeljárási törvényben egyelőre nem találtunk ilyen rendelkezést.

Ahol a lapát véget ér, ott kezdődik a valóság

A történetből eddig megismertük az üres széfeket, a kilencmilliárdos vallomást, a kutya jelzését, a vitatott szakvéleményt, a földet, a lapátot, a fekete tárolót, a Szentkirályi-palackot, a pénzszámláló gépeket és a politika kötelező erkölcsi prédikációit. Csak néhány apróság maradt. Kié a pénz? Mikor került a rejtekhelyekre? Ki helyezte oda? Hogyan találták meg? Mi köze a kilencmilliárdos vallomásnak a most előkerült hat és fél milliárdhoz? És legfőképpen: megvannak-e még az eredeti bankjegyek, vagy a bizonyítás szempontjából fontos nyomok sorsa továbbra is tisztázatlan?

Ezek nem politikai vádak, és nem is felmentő állítások. Hanem olyan kérdések, amelyekre a büntetőeljárásban törvényes bizonyítékokkal kell felelni. A nyomozás nem a Facebook-kommentelőknek tartozik teljes iratbetekintéssel, de az eljárás tisztességéhez és a közbizalomhoz az is hozzátartozik, hogy a tényeket ne helyettesítsék politikai ítéletek.

Mert ásni valóban mindenki tud – a politikában egymás alá különösen. De ha már ennyi pénzt kiástunk, igazán ideje lenne az igazságig is lejutni.

 

Ellenőrzött források:

#bizonyítékok#NVVH#elásott milliárdok#Seszták-dosszié#keresőkutya#bűnjelkezelés#Seszták Miklós#Magyar Államkincstár
Megosztás:

Kapcsolódó cikkek

Seszták-dosszié: megtalálták az elásott milliárdokat, de mi történt a bizonyítékokkal?
Tényfeltárás · 2026. november 14. 11:40

Hozzászólások

0/2000
Kommentek betöltése…