A magyar belpolitikai vita átlépte az országhatárt. Varga Judit volt igazságügyi miniszter súlyos állításairól és a Magyar Péter ellen tett feljelentésről már osztrák, ukrán, bolgár és brüsszeli székhelyű sajtóorgánumok is beszámoltak. Az osztrák exxpress egyenesen a magyar miniszterelnököt érintő zsarolási vádakkal foglalkozik. Magyar Péter visszautasítja a történtekkel kapcsolatos vádakat.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
„Zsarolás? Súlyos vádak Magyarország miniszterelnökével szemben” – ezzel a címmel jelent meg november 15-én az osztrák exxpress cikke Magyar Péterről. A bécsi portál részletesen ismerteti azokat az állításokat, amelyek Varga Judit november 11-i parlamenti bizottsági meghallgatása után kerültek ismét a nyilvánosság elé, és amelyek nyomán feljelentés is született.
A történet azonban nem Ausztriában kezdődött. A brüsszeli székhelyű Brussels Signal már november 12-én beszámolt Varga Judit vallomásáról, november 13-án pedig az ukrán UNN hírügynökség is hírt adott a magyar kormányfő ellen benyújtott feljelentésről. A bolgár Fakti.bg ugyancsak foglalkozott az üggyel.
Tizennégy hónap és egy hangfelvétel
Az osztrák lap beszámolójának középpontjában a 2023 januárjában készült, majd 2024. március 26-án nyilvánosságra hozott hangfelvétel áll. Varga Judit állítása szerint volt férje a felvételt a tudta nélkül készítette, majd több mint egy éven keresztül nyomásgyakorlásra használta.
A volt igazságügyi miniszter szerint Magyar Péter azzal fenyegette, hogy nyilvánosságra hozza a felvételt, feljelentést tesz ellene, illetve börtönbe juttatja. Varga a fenyegetéseket a válással, a vagyoni megállapodásokkal és a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekkel is összefüggésbe hozta.
Ezeket az állításokat Magyar Péter vitatja.
November 13-án Ékes Ilona volt fideszes országgyűlési képviselő zsarolás és kapcsolati erőszak gyanújával feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél. A beadvány a parlamenti meghallgatáson elhangzottakra, korábbi sajtóbeszámolókra és a rendelkezésre álló adatokra hivatkozik.
A feljelentő a körülmények és a bizonyítékok vizsgálatát, valamint nyomozás elrendelését kérte. A feljelentés önmagában nem bizonyít bűncselekményt, és nem jelenti azt sem, hogy a hatóság már megállapította volna a büntetőjogi felelősséget.
Brüsszeltől Bécsig
A Brussels Signal november 12-én megjelent írása a volt igazságügyi miniszter lelki bántalmazásról, megalázásról és állítólagos zsarolásról szóló kijelentéseit ismertette. A cikk a Schadl–Völner-ügy hátterét is bemutatta, és kitért Magyar Péter válaszára.
A november 13-i ukrán UNN-beszámoló már a feljelentésre helyezte a hangsúlyt. Az ukrán hírügynökség részletezte Ékes Ilona beadványának főbb állításait, és arról is írt, hogy Tényi István részéről külön bejelentés érkezett az ügyészséghez.
A bolgár Fakti.bg ugyancsak a hatósági vizsgálat kezdeményezéséről számolt be.
Az osztrák exxpress november 15-én már kifejezetten a magyar miniszterelnökkel szemben megfogalmazott súlyos vádakat emelte ki. A cikk magyar sajtóforrásokra támaszkodik, tehát nem önálló külföldi tényfeltárásról van szó. A nemzetközi megjelenés jelentőségét azonban ez nem teszi semmissé: az ügy több ország közönségéhez is eljutott.
Magyar Péter visszautasítja a vádakat
A miniszterelnök korábban is tagadta a volt felesége által megfogalmazott bántalmazási állításokat. A november 11-i meghallgatásra reagálva személyesnek és méltatlannak nevezte az elhangzottakat, és közösségi oldalán közös gyermekeikre, valamint a múlt pozitív emlékeire hivatkozott.
A korábbi, kapcsolati bántalmazással összefüggő rendőrségi eljárás bizonyíték hiányában megszűnt. Az új feljelentésben megfogalmazott állítások vizsgálata ettől elkülönülő kérdés. Arról, hogy a november 13-i beadvány nyomán elrendeltek-e nyomozást, a rendelkezésünkre álló források nem adnak megerősített tájékoztatást.
A történet már nem kizárólag magyar belügy
Az ügy nemzetközi visszhangja önmagában nem bizonyítja az elhangzott vádakat. Azt viszont jól mutatja, hogy a magyar miniszterelnök magánéletével és közéleti felelősségével kapcsolatos állítások már külföldön is hírré váltak.
Egyelőre elsősorban magyar forrásokra épülő tudósításokról beszélhetünk, nem átfogó nemzetközi oknyomozásról. A különbség fontos.
A kérdés most már az, hogy az ügyészség milyen döntést hoz a feljelentések nyomán, illetve a külföldi sajtó a következő napokban is figyelemmel kíséri-e az eseményeket.
Egy biztos: ami néhány nappal ezelőtt még egy magyar parlamenti meghallgatáson hangzott el, arról ma már Bécsben, Brüsszelben és Kijevben is olvashatnak.
Források:






