Újabb tizenöt elítélt kapott kegyelmet Fehéroroszországban, miközben Washington és Minszk között hónapok óta zajlik az egyeztetés a politikai foglyok szabadon bocsátásáról és az amerikai szankciók részleges feloldásáról. A diplomáciai közeledés mögött azonban már gazdasági érdekek is egyre világosabban kirajzolódnak.

Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök szeptember 24-én tizenöt fogolynak adott kegyelmet – közölte a BelTA állami hírügynökség. A döntés alig egy héttel azután született, hogy Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, John Coale ismét tárgyalt Lukasenkával Minszkben.

A fehérorosz elnöki hivatal tájékoztatása szerint a kegyelemben részesülők közül tizenhármat úgynevezett „szélsőséges jellegű” bűncselekmények miatt ítéltek el, a szabadon engedettek között pedig tíz nő van. Nevüket egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A hivatalos közlés szerint valamennyien kegyelmi kérvényt nyújtottak be, elismerték bűnösségüket és megbánást tanúsítottak.

Több mint egy éve tárgyal Washington és Minszk

A mostani döntés nem elszigetelt gesztus. Az Egyesült Államok és Fehéroroszország között több mint egy éve zajlik az alku a fogvatartottak szabadon bocsátásáról, miközben Washington bizonyos amerikai szankciók enyhítését vagy feloldását ajánlja fel Minszknek.

John Coale amerikai különmegbízott tárgyalásainak eredményeként eddig már több száz, ellenzéki politikusként, aktivistaként, újságíróként vagy ügyvédként számon tartott fogoly hagyhatta el a börtönt. A múlt heti minszki tárgyalásokat követően további 25 embert engedtek szabadon.

A fehérorosz vezetés ugyanakkor következetesen tagadja, hogy az országban politikai foglyokat tartanának fogva. A Viasna emberi jogi szervezet ezzel szemben jelenleg 883 embert tart politikai fogolyként nyilván Fehéroroszországban.

A háttérben már komoly gazdasági érdekek mozognak

A diplomáciai közeledés azonban egyre kevésbé kizárólag emberi jogi kérdés. Donald Trump szeptember 21-én arról beszélt, hogy az Egyesült Államok jelentős megállapodást készít elő fehérorosz káliumműtrágya vásárlásáról. A kálium Fehéroroszország egyik legfontosabb exportterméke, amelyet a nyugati szankciók súlyosan érintettek.

Lukasenka emellett azt is szeretné elérni, hogy felszabadítsák azt a több mint 40 millió dollárnyi fehérorosz pénzeszközt, amely amerikai bankokban van befagyasztva. John Coale a legutóbbi tárgyalásokon ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a kérdést.

Miközben tehát a nyilvánosság előtt a foglyok szabadon bocsátása áll a tárgyalások középpontjában, Washington és Minszk között lassan egy jóval szélesebb alku rajzolódik ki: szankciók, műtrágyakereskedelem, befagyasztott vagyon és diplomáciai elszigeteltség egyaránt része lett az egyeztetésnek.

Az Európai Unió jóval óvatosabb

Az amerikai nyitással ugyanakkor nem minden európai ország ért egyet. Litvánia külügyminisztere a napokban arra figyelmeztetett, hogy szerinte még nem jött el az ideje a Fehéroroszországgal szembeni uniós politika enyhítésének. Vilnius álláspontja szerint a foglyok elengedése önmagában nem jelenti azt, hogy alapvetően megváltozott volna a minszki vezetés politikája.

Washington ezzel szemben láthatóan a fokozatos alku stratégiáját választotta: minden újabb fogolycsoport szabadon engedése újabb diplomáciai vagy gazdasági engedmény előtt nyithatja meg az utat.

A szeptember 24-i tizenöt kegyelem ezért jóval többről szól, mint egyetlen elnöki döntésről. A háttérben egy új amerikai–fehérorosz kapcsolatrendszer körvonalazódik, amelyben az emberi jogi kérdések, a szankciók és a gazdasági érdekek egyre szorosabban fonódnak össze.

Forrás: magyarhirlap.hu