Heves szóváltás tört ki az ENSZ Közgyűlésében az Egyesült Államok és Kuba képviselői között, miközben a világszervezet az évtizedek óta fennálló amerikai gazdasági embargóról tárgyalt. Donald Trump kormánya egyre nagyobb nyomást gyakorol Havannára, és már a katonai beavatkozás lehetőségét is felvetette.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Az ENSZ Közgyűlése szerdán ismét szavaz az Egyesült Államok Kubával szembeni gazdasági embargójának elítéléséről. A több mint hat évtizede fennálló korlátozások kérdése évről évre napirendre kerül, a mostani voksolást azonban különösen feszült amerikai–kubai viszony előzi meg – számolt be az Associated Press (AP).
A 193 tagú világszervezetben az elmúlt 34 évben rendre jelentős többség támogatta az embargó megszüntetését sürgető határozatot. Tavaly 165 ország szavazott mellette, hét ellene, tizenkettő pedig tartózkodott. A határozatok nem kötelező érvényűek, ugyanakkor jól mutatják a nemzetközi közösség álláspontját.
Kiabálásig fajult a diplomáciai vita
A keddi ülésen Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet élesen bírálta a kubai szocialista vezetést, amikor Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter a szónoki emelvényhez lépett, és hazugsággal vádolta az amerikai diplomatát.
Waltz indulatosan felszólította Rodríguezt, hogy távolodjon el a pódiumtól, miközben az ENSZ biztonsági munkatársai igyekeztek közbelépni.
A kubai külügyminiszter később az X közösségi oldalon azzal vádolta Washingtont, hogy valótlan állításokkal próbálja igazolni Kuba elleni gazdasági nyomásgyakorlását.
Nem ez volt az első hasonló összetűzés: egy héttel korábban Waltz egy másik kubai diplomatával is vitába keveredett.
Egyre súlyosabb válságban Kuba
Az Egyesült Államok 1960-ban vezette be a gazdasági korlátozásokat, miután Fidel Castro forradalma megdöntötte Fulgencio Batista rendszerét, az új vezetés pedig amerikai tulajdonokat államosított.
A szigetország helyzetét most tovább nehezítik a Trump-kormány intézkedései. Az amerikai elnök január végén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek olajat szállítanak Kubának.
Az intézkedések nyomán kialakult üzemanyaghiány súlyos áramkimaradásokat okozott, amelyek a vízellátást, a főzést és a távközlési szolgáltatásokat is érintik.
Trump ráadásul a múlt héten ismét felvetette egy esetleges katonai beavatkozás lehetőségét, amikor arról beszélt, hogy az iráni háborúból visszatérő amerikai hadihajók Kubánál is megállhatnának.
Bár az ENSZ szerdai határozatát várhatóan ismét nagy többséggel fogadják el, egyelőre kérdéses, hogy Washington diplomáciai nyomásgyakorlása hány ország szavazatát befolyásolja.
