Több mint ezeréves vallási kézirat pergamenlapjain bukkantak rá a juhhimlő vírusának genetikai nyomaira. A kutatók szerint a felfedezés azt mutatja, hogy régi könyvek és levéltári dokumentumok akár több ezer év betegségtörténetét is megőrizhetik.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A tudósok egy több mint ezeréves vallási kézirat pergamenlapjain találták meg a juhhimlő vírusának genetikai nyomait. A York Gospels néven ismert evangéliumos könyv a 10. század végén készült Canterburyben angolszász írnokok munkájaként, majd később a yorki székesegyházba került, ahol évszázadok óta őrzik – írja a New York Post.
A University College Dublin kutatói a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányukban ősi DNS-minták segítségével vizsgálták a juhhimlő evolúcióját. A rendkívül fertőző, juhokat megbetegítő vírus emberre nem ismerten veszélyes, ugyanakkor az állatállományban gyorsan terjedhet, és különösen a fiatal egyedeknél súlyos pusztítást okozhat.
A kutatók a pergamen készítéséhez használt állatbőrökben azonosították a vírus DNS-ét. Különösen meglepő volt, hogy borjú- és kecskebőrből készült lapokon is találtak nyomokat. Ez arra utalhat, hogy a vírus más fajokat is megfertőzhetett, vagy a pergamenkészítés során történt szennyeződés.
A kéziratokból származó genetikai adatokat bronzkori juhfogakból kinyert DNS-sel is összevetették. Az eredmények szerint a juhhimlő legalább 3700 éve jelen van az eurázsiai állatállományokban. A kutatók szerint a fogak különösen értékes források, mert évezredeken át képesek megőrizni a fertőzések genetikai nyomait.
A York Gospels lapjait ezért egyfajta „biológiai időkapszulának” tekintik: a pergamen évszázadokon át megőrizte azokat a genetikai maradványokat, amelyekből ma már rekonstruálható egyes állatbetegségek története. Louis L’Hôte, a kutatás vezető szerzője szerint világszerte számos könyvtár és levéltár rejthet még hasonló nyomokat.
A felfedezésnek mai jelentősége is van. A juhhimlő ma sem tűnt el: Görögországban jelenleg is járvány okoz komoly gazdasági károkat. A betegség gyorsan végigsöpörhet egy-egy állományon, és nemcsak elhullást okozhat, hanem a gyapjú-, hús- és tejtermelést is jelentősen visszavetheti.
A kutatók arra is jutottak, hogy a juhhimlő vírusának genomja az elmúlt évezredekben meglepően stabil maradt. Az ősi vírusgenomok további vizsgálata ezért segíthet jobban megérteni a kórokozó fejlődését, és hosszabb távon a betegség elleni hatékonyabb védekezéshez is hozzájárulhat.
