Több mint három évtizede foglalkozik a magyar oktatás problémáival. Kutatóként bírálta a rendszert, 2026 májusa óta viszont már ő maga is felel annak működéséért. Lannert Judit pályája a társadalomkutatástól a TÁRKI-n át a Tisza-kormányig vezetett. Közben egyetemfenntartó alapítványnál dolgozó férje és a tankerületi vezetőváltás is közéleti viták tárgyává vált.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Van abban valami különös, amikor valaki évtizedeken keresztül kutatja, elemzi és bírálja egy ország oktatási rendszerét, majd egyszer csak megkapja a lehetőséget, hogy maga alakítsa át. Lannert Judittal pontosan ez történt: a szociológus és oktatáskutató 2026. május 13-án lett Magyarország oktatási és gyermekügyi minisztere.
Addig tanulmányokat írt, kutatásokat vezetett, oktatáspolitikai javaslatokat fogalmazott meg. Most viszont már nem elegendő megállapítania, hol működik rosszul a rendszer; döntéseket kell hoznia, az eredményekért pedig politikai felelősséggel tartozik. De ki Lannert Judit, milyen intézményekből érkezett, és hogyan vizsgázik az elméleti tudás a kormányzati valóságban?
A férj vagyonellenőr volt, a feleség miniszterként alakítja át a rendszert – kérdések Lannert Judit körül
Öt év, egy egyetemi vagyonkezelő alapítvány, egy vagyonellenőri megbízatás és egy miniszteri kinevezés. A történet szereplői egy házaspár: Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, valamint férje, László Géza.
Miközben a Tisza-kormány az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének felszámolására készül, kiderült, hogy az átalakításban meghatározó szerepet játszó miniszter férje éveken keresztül éppen egy ilyen alapítványnál végzett ellenőrzési feladatokat.
Az ügy nem új, szeptemberben már több lap is foglalkozott vele. A kérdések azonban azóta sem veszítették el a jelentőségüket.
Öt év a debreceni alapítványnál
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szeptember 16-án megerősítette: László Géza 2021 júliusától 2026 áprilisának végéig a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány vagyonellenőre volt.
A megbízást szerződés alapján, díjazás ellenében látta el.
A vagyonellenőr feladata a minisztérium tájékoztatása szerint a vagyonkezelés és a kuratóriumi döntések vagyoni hatásainak vizsgálata volt. A tárca külön hangsúlyozta, hogy László Géza nem rendelkezett döntéshozói jogkörrel.
A miniszteri felkérést követően távozott a tisztségéből.
A távozás ténye dokumentált. Az viszont már külön kérdés, hogy a korábbi vagyonellenőri munka milyen szerződésekre, vagyonelemekre és kuratóriumi döntésekre terjedt ki.
Most a feleség tárcájának van meghatározó szerepe az átalakításban
A Tisza-kormány döntése alapján 2027 augusztusáig megszüntetnék az egyetemi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelenlegi fenntartói szerepét.
A szeptemberben megkezdődött átalakítás során az új kuratóriumok feladata a korábbi szerződések és vagyoni döntések átvilágítása, a gazdálkodás ellenőrzése és az átadás előkészítése.
A Telex szeptember 10-i beszámolója szerint ugyanakkor a stratégiai kérdésekben a Lannert Judit vezette minisztérium rendelkezik meghatározó döntési jogkörökkel.
Ez a két körülmény együtt már indokolja a kérdést: milyen eljárási garanciák biztosítják, hogy a Debreceni Egyetemet fenntartó alapítvány korábbi működésének vizsgálata a miniszter családi kapcsolatától függetlenül történjen?
A minisztérium szerint jogi összeférhetetlenség nem áll fenn, mert az átvilágítás az alapítványok kuratóriumainak hatásköre, nem közvetlenül a miniszter feladata.
Ez fontos körülmény. Azonban attól, hogy egy helyzet jogilag nem összeférhetetlen, a nyilvánosság még joggal érdeklődhet az ellenőrzés függetlenségét biztosító eljárási szabályok iránt.
Mennyi pénzt kapott a vagyonellenőr?
Szeptember végén Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője azt állította, hogy László Géza a megbízatásáért összesen 57 082 800 forint juttatásban részesült.
A politikus által közölt összeg ellenőrzéséhez azonban szükséges lenne a megbízási szerződés, az esetleges módosítások és a kifizetési kimutatások megismerése.
A minisztérium a díjazás tényét megerősítette, de az általunk megvizsgált nyilatkozatban a teljes összeget nem részletezte.
A közérdekű kérdés ezért változatlan: pontosan mekkora díjazást kapott László Géza, milyen feladatokat végzett ezért, és készültek-e olyan ellenőrzési jelentések, amelyek most az alapítvány átvilágításánál is jelentőséggel bírhatnak?
A TÁRKI-kapcsolat: a történet másik ága
Lannert Judit szakmai múltjának van egy másik, dokumentált intézményi kapcsolata is.
A TÁRKI Alapítvány egyik nyilvánosan elérhető kuratóriumi névsorában együtt szerepel Kolosi Tamás, az intézmény alapítója és Lannert Judit, a jelenlegi oktatási miniszter.
Lannert már 2000-ben publikált a Kolosi Tamás által is szerkesztett Társadalmi riportban, és későbbi kötetekben is megjelentek tanulmányai.
Ez több évtizedes szakmai kapcsolódást mutat, de nem bizonyít politikai vagy üzleti összefonódást.
A kuratóriumi tagság aktuális jogi státuszát ugyanakkor indokolt tisztázni, különösen annak fényében, hogy Lannert Judit jelenleg miniszteri tisztséget tölt be.
A kérdések, amelyekre választ várunk
A Lannert házaspár története önmagában nem bizonyít szabálytalanságot. Ám egy olyan miniszter esetében, aki évtizedeken át kutatóként az adatalapú döntéshozatalt, a közpénzek átláthatóságát és a tiszta intézményi viszonyokat képviselte, a mérce magasabban van. Ha a kormány egy teljes egyetemi fenntartói rendszer átalakítására vállalkozik, az eljárási garanciáknak és a korábbi érdekeltségek tisztázásának minden kétséget kizáróan átláthatónak kell lenniük. Az oktatáskutatóból lett miniszter elméleti tudása ugyanis pontosan itt vizsgázik a kormányzati valóságban: abban, hogy a rendszerszintű reformok hitelességét a saját környezetére vonatkozó kérdések megválaszolásával is képes-e megvédeni.
Forrás:





