Több mint száz év után kerülnek vissza eredeti helyükre azok az egyházi kegytárgyak, amelyeket az első világháború idején vittek el görög kolostorokból és templomokból. Görögország cserébe Sámuel bolgár cár földi maradványait adja át Bulgáriának. A két ország csaknem fél évszázados egyeztetéssorozat végére tett pontot.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Ritka pillanat, amikor a történelem nem újabb vitát, hanem valamiféle jóvátételt hoz. Szalonikiben most ilyen történt: Görögország és Bulgária olyan kulturális és vallási emlékek kölcsönös visszaadásáról állapodott meg, amelyek több mint egy évszázada kerültek el eredeti helyükről.
A Bizánci Kultúra Múzeumában tartott ünnepélyes ceremónián Lina Mendoni görög és Evtim Milosev bolgár kulturális miniszter írta alá a csereprotokollt. Az eseményen részt vett Kiriákosz Micotákisz görög és Rumen Radev bolgár miniszterelnök is.
A görög kulturális minisztérium közlése szerint Bulgária összesen 48 történelmi kegytárgyat szolgáltat vissza Görögországnak. Ezek 1917-ben, az első világháború idején kerültek Szófiába a Panagia Eikosifoinissa és a Timios Prodromos kolostorból, valamint a Serres és Nigrita metropoliszból.
A tárgyak között püspöki trónus, szentképek, keresztek, liturgikus ruhák és ereklyetartók is találhatók – olyan tárgyak, amelyek értéke messze túlmutat a műtárgypiaci vagy történeti jelentőségükön. Egykor élő keresztény közösségek mindennapi és liturgikus életéhez tartoztak, generációk imádkoztak előttük, használták őket a szertartásokon, majd a háború elszakította őket attól a közegtől, amelyhez tartoztak.
A kegytárgyakat november 5-ig a szaloniki Bizánci Kultúra Múzeumában állítják ki, ezt követően kerülnek vissza azokba a kolostorokba és egyházi közösségekbe, ahonnan több mint száz évvel ezelőtt elvitték őket.
Görögország cserébe Bulgáriának adja át Sámuel bolgár cár földi maradványait, valamint azt a további antropológiai anyagot, amelyet a Preszpa-tó Szent Achilles-szigetén található bazilikában feltárt négy szarkofágban találtak.
A sírokat Nikolaosz Mucopulosz professzor tárta fel 1965-ben. A kutatások során előkerült maradványok egyikét Sámuel cárral azonosították, aki 997 és 1014 között uralkodott, és a középkori bolgár történelem egyik meghatározó alakja volt.
A maradványokat az elmúlt években ugyancsak a szaloniki Bizánci Kultúra Múzeumában őrizték.
A mostani megállapodás azért is különleges, mert olyan örökségről szól, amely körül a Balkán történelmében nem ritkán nemzeti és politikai viták alakultak ki. Ezúttal azonban nem annak eldöntése került a középpontba, hogy kié a múlt, hanem az, hogy ami egy közösség történetéhez, hitéhez és önazonosságához tartozik, lehetőség szerint visszakerüljön oda, ahonnan elszakadt.
Micotákisz a ceremónián arról beszélt, hogy a két szomszédos nép kölcsönös tisztelete és bizalma még a múlt nehéz időszakait is képes olyan híddá alakítani, amely már a közös jövőt szolgálja.
Talán éppen ez adja a történet igazi súlyát. A szentképek, keresztek és ereklyetartók nem egyszerűen múzeumi tárgyak, ahogyan egy uralkodó földi maradványai sem pusztán régészeti leletek. Egy nép emlékezetének darabjai.
És van valami mélyen emberi abban, amikor száz év elteltével végül hazatalálnak.
