Szeptember 8-án jelent meg a PISA 2025 felmérés. A vizsgálatban világszerte több mint 760 ezer 15 éves vett részt 91 országból és gazdaságból. Magyarországon 6387 diákot mértek fel 269 iskolában; a minta mintegy 86 ezer magyar 15 évest reprezentál.

A magyar eredmények nem jók. Az OECD szerint matematikából és szövegértésből is alacsonyabb lett a teljesítmény, mint 2022-ben, és mindkét területen rosszabb eredmény született, mint Magyarország bármely korábbi PISA-mérésén. Természettudományból ezzel szemben lényegében nem történt változás.

A magyar diákok 66 százaléka érte el legalább az alapvető jártassági szintet matematikából, szövegértésből 68, természettudományból 76 százalék.

Ezek fontos adatok, de van a jelentésben egy másik szám is, ami könnyen háttérbe szorul, pedig legalább ilyen fontos.

Aggasztó: egyre kevesebb gyerek beszél otthon arról, ha baj van az iskolában

2022-ben a magyar 15 évesek 67 százaléka mondta azt, hogy legalább hetente beszél a szüleivel vagy gondviselőjével az iskolában felmerülő problémáiról.

2025-ben már csak 57 százalékuk.

Három év alatt tíz százalékpont a különbség.

Ez önmagában nem azt jelenti, hogy a szülők kevésbé érdeklődnek a gyerekük iránt. Inkább azt mutatja, hogy ritkábbak azok a beszélgetések, amikor az iskolai nehézségek tényleg szóba kerülnek.

Lehet szó rossz jegyről, konfliktusról, szorongásról vagy arról, hogy valaki egyszerűen nem érzi jól magát az iskolában. Ezekről kevesebb 15 éves beszél rendszeresen otthon.

A családi háttér erősen meghatározza az iskolai teljesítményt

Magyarországon a családi háttér különösen erősen összefügg azzal, hogyan teljesít egy gyerek az iskolában. Ez elsősorban társadalmi-gazdasági különbségeket jelent, de jól mutatja azt is, hogy az iskola eredményeit nem lehet teljesen leválasztani arról a környezetről, ahová a gyerek délután hazamegy.

Ebben a kontextusban különösen fontos, hogy otthon is megkérdezzük a gyereket, mi történik vele az iskolában, van-e valami, ami nehézséget okoz neki.

Nem azért, mert a szülő dolga lenne pótolni az iskola hiányosságait, és nem is azért, mert a gyengébb eredményekért a családokat kellene felelőssé tenni.

Hanem azért, mert a családi háttér ténylegesen számít. És ebbe nemcsak a pénz vagy a szülők végzettsége tartozik bele, hanem az is, van-e rendszeres figyelem, beszélgetés, segítség.

A PISA-adatokból az látszik, hogy az iskolai teljesítmény mögött nemcsak tantervek, tanárok és finanszírozás állnak. A családi közeg is számít.

OECD – PISA 2025 magyar országjelentés
OECD – PISA 2025 teljes jelentés, családi támogatás
OECD – Mathias Cormann beszéde a PISA 2025 eredményeiről