A hollandok elsöprő többsége ellenzi a rabszolgaság és a gyarmati rendszer miatti pénzügyi kártérítést – derül ki egy új közvélemény-kutatásból. A felmérés eredményeit azután hozták nyilvánosságra, hogy a kormányfő bejelentette: a kabinet nem kíván jóvátételt fizetni az uralkodóház gyarmati bevételeit vizsgáló, nemrégiben zárult kutatás megállapításai nyomán.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A holland kormány nem tervez anyagi kárpótlást nyújtani a monarchia gyarmatosító tevékenysége miatt – közölte Rob Jetten miniszterelnök a sajtótájékoztatóján. A döntés hátterében egy olyan, Vilmos Sándor király által elrendelt történelmi vizsgálat áll, amely feltárta, hogy az Orániai-Nassau-dinasztia megközelítőleg 576 millió eurónak megfelelő összegű vagyonra tett szert a rabszolgaságból és a gyarmati berendezkedésből, elsősorban az egykori Holland Kelet-India területén. Bár az uralkodó megrendítőnek nevezte az eredményeket, a kabinet elzárkózik a kifizetésektől. Két nappal a kormányfő nyilatkozata után jelent meg az a felmérés, amely a lakosság véleményét tükrözi ebben a kérdésben.
Az RTL holland csatorna által közzétett felmérés szerint a választók körében rendkívül magas az elutasítás: Gijs Rademaker közvélemény-kutató kiemelte, hogy a megkérdezettek alig 8 százaléka támogatja a kompenzáció ötletét, míg a döntő többség ellenzi azt. Különösen egységesek ebben a jobboldali politikai erők – köztük a Geert Wilders vezette radikális jobboldali Szabadságpárt (PVV), a jobbközép liberális Szabaddemokrata Néppárt (VVD), a konzervatív-liberális Helyes Válasz 21 (JA21), a Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB), valamint a Fórum a Demokráciáért (FvD) – támogatói, akiknek 99 százaléka elveti a kifizetéseket. A balliberális D66 szimpatizánsainak 71 százaléka szintén ellenzi a kezdeményezést, miközben a Zöld Baloldal és a Munkáspárt közös baloldali szövetségének bázisa pontosan fele-fele arányban oszlik meg a kérdésben.
A történelmi örökséggel való szembenézés általános megítélése ugyanakkor jóval árnyaltabb képet mutat a lakosság körében. A kutatás adatai szerint a hollandok többsége úgy véli, hogy a gyarmati múltra fordított figyelem jelenlegi mértéke megfelelő, vagy akár intenzívebb is lehetne, és mindössze a válaszadók 38 százaléka sokallja a témával való foglalkozást. Ebben a kérdésben jelentős a generációk közötti szakadék is: a legidősebb, 65 év feletti korosztálynak csupán a 6 százaléka kevesli a múlt feldolgozására irányuló erőfeszítéseket, ezzel szemben a fiatalabb generációk körében csaknem minden negyedik megkérdezett (24 százalék) szeretné, ha mélyebben beszélnének erről a korszakról.
Forrás: demokrata.hu
