Az Országgyűlés kedden 132 igen és 52 nem szavazattal Polyák Gábort választotta a Médiatanács elnökévé. Mandátuma öt évre szól, és köztársasági elnöki kinevezése után az NMHH elnöke is ő lesz. A testületbe bekerült a TISZA által jelölt Bencsik Márta, Bodrogi Bea Judit és Nagy Krisztina, valamint a Mi Hazánk jelöltje, Tóth Máté.

A Fidesz által jelölt Szabó László és a KDNP-s Pindroch Ferenc viszont nem kapta meg a szükséges támogatást. Fontos ugyanakkor, hogy ez még nem feltétlenül jelenti a történet végét: mivel mindketten megszerezték a képviselők legalább egyharmadának támogatását, a szabályok szerint ismét meg kell kísérelni a megválasztásukat. Az új Médiatanács tehát megalakult, de jelenleg nem teljes létszámban működik.

Mi változhat valójában?

A Médiatanács neve kevésbé látványos, mint egy minisztériumé, a döntései azonban közvetlenül alakíthatják, milyen a magyar médiapiac.

1. Rádiós frekvenciák

Az egyik legkézzelfoghatóbb hatáskör a rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek pályáztatása. A Médiatanács dönthet arról, milyen feltételekkel és mely szolgáltatók használhatják az állami tulajdonban lévő, korlátos frekvenciákat. Ez azért különösen érzékeny terület, mert egy frekvencia elnyerése vagy elvesztése egy rádió működésének alapját jelentheti.

2. Médiapiac és koncentráció

A testület figyeli a médiapiaci folyamatokat, ellenőrzi a médiaszolgáltatók törvényes működését, és felléphet a jogszabályba ütköző médiapiaci koncentrációval szemben. Vagyis az új vezetés előtt nemcsak tartalmi, hanem komoly gazdasági és versenypiaci kérdések is megjelenhetnek.

3. Gyermekvédelem és médiatartalmak

A gyermekekre káros vagy életkoruknak nem megfelelő műsorok besorolása és sugárzása szintén a médiaszabályozás egyik klasszikus területe. A hatóság ellenőrzi, betartják-e a szolgáltatók a kiskorúak védelmére vonatkozó előírásokat, a Médiatanács felügyeleti tevékenységében pedig ennek kiemelt szerepe van.

4. Politikai reklámok

A Médiatanácsnak a politikai reklámok esetében is van hatásköre, de nem korlátlan. Vizsgálhatja például a médiatörvény általános előírásainak betartását, így azt, hogy a politikai reklám egyértelműen felismerhető-e, elkülönül-e más tartalmaktól, illetve megnevezik-e a megrendelőjét. A választási eljárás speciális szabályai azonban már a választási szervekhez tartoznak.

5. Facebook, TikTok és az online világ

Itt fontos a különbségtétel. Polyák Gábor az NMHH elnökeként a digitális platformok szabályozásában is komoly szerepet kap, de ez nem jelenti azt, hogy a Médiatanács egyszerűen eldöntheti, milyen bejegyzés maradhat fent a Facebookon vagy a TikTokon.

A legnagyobb platformok – például a Facebook vagy a TikTok – DSA szerinti kiemelt felügyelete elsősorban az Európai Bizottság feladata. Az NMHH elnöke magyar digitális szolgáltatási koordinátorként a Magyarországon letelepedett szolgáltatók szabályainak betartását vizsgálhatja, de maga a hatóság is hangsúlyozza: nem tartalommoderátor.

A másik kérdés: mennyire plurális az új testület?

A történet politikailag kényesebb része mégsem az, hogy Polyák Gábor milyen döntéseket hozhat majd, hanem az, hogy kik nincsenek jelen a testületben.

Szentkirályi Alexandra szerint a parlament döntése „tiszás kommunista tempó és önkény”, és azt hangsúlyozta: a Fidesz és a KDNP mögött álló választók képviselete így nem jelenik meg a Médiatanácsban. A Fidesz érvelése szerint éppen a több politikai oldal delegáltjainak jelenléte szolgálná a testület demokratikus és elfogulatlan működését. A KDNP szintén elfogadhatatlannak nevezte a történteket, különösen azért, mert a két jelöltet korábban még támogatta az illetékes parlamenti bizottság.

Ez nem söpörhető le pusztán azzal, hogy a TISZA megnyerte a választást. A kormánytöbbségnek joga van politikai döntéseket hozni, egy médiaszabályozó szervezet esetében azonban a szakmai függetlenség mellett a politikai és társadalmi pluralizmus látszata is különösen fontos.

Ugyanakkor az ellenkező kérdés is jogos: valóban pártdelegáltak politikai egyensúlya teremti meg egy hatóság függetlenségét, vagy éppen az lenne a cél, hogy a Médiatanács tagjai megválasztásuk után ne pártjuk képviselőiként, hanem önálló szakmai szereplőként működjenek?