Beer Miklós és Kiss-Rigó László neve is szerepel a nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratokban – írta a 24.hu. A nyugalmazott váci püspök közölte: nem tudott arról, hogy hálózati személyként tartották nyilván. Kiss-Rigó korábban ismertté vált kartonja mellett nem kerültek elő a tényleges együttműködését bizonyító dokumentumok.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Két katolikus főpap állambiztonsági nyilvántartása is szóba került az ügynökakták nyilvánosságra hozatala után. A 24.hu beszámolója Beer Miklós nyugalmazott váci püspök és Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök 6-os kartonját ismertette. A két eset előzményei eltérnek: Kiss-Rigó dokumentuma már mintegy húsz éve ismert, Beer pedig egy Ungváry Krisztiánnak adott interjúban reagált a saját kartonjára.
Beer Miklós: nem tudott a nyilvántartásról
A Beer Miklós nevén szereplő karton 1988 augusztusára teszi a beszervezést, és a „Dunai Gábor” fedőnevet tünteti fel. A dokumentumon a beszervezés alapjaként a „hazafias” megjelölés olvasható, a nyilvántartási kategóriánál pedig a 04-es kód szerepel, amelyet a 24.hu „foglalkoztatott hálózati személyként” ismertetett.
Beer Miklós ugyanakkor azt állítja, nem tudott arról, hogy hálózati személyként tartották nyilván. Elmondása alapján korábban nem látta a kartonját, és az azon megnevezett tartótisztet sem ismeri. Arról sem tájékoztatták, hogy beszerveznék, vagy jelentéseket kellene készítenie.
Ungváry Krisztián mutatta meg neki a kartont
A nyugalmazott püspök nyáron beszélgetett Ungváry Krisztián történésszel, aki november 2-án tette közzé az interjú videóját. A történész kutatóként jutott hozzá a dokumentumhoz, és a beszélgetés során megmutatta Beer Miklósnak is.
A püspök saját helyzetét Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapátéhoz hasonlította: állítása szerint őt is a tudta nélkül vették hálózati nyilvántartásba. A 24.hu Beer válaszait a Telex beszámolója alapján foglalta össze.
Kiss-Rigó László kartonja korábban is ismert volt
Kiss-Rigó László esetében nem most került először nyilvánosságra a dokumentum. A „Lawrence” fedőnevet tartalmazó karton már két évtizede ismertté vált.
A 24.hu kiemelte: nem kerültek elő olyan iratok, amelyek bizonyították volna a püspök tényleges együttműködését a szocialista állambiztonsággal. Kiss-Rigó ezt korábban is tagadta, és jogi úton is fellépett az ügynökmúltját állító vagy rendszeres kapcsolattartást sugalló közlésekkel szemben.
A lap a Kontroll nyomán felidézte: a Fővárosi Ítélőtábla 2009-ben megállapította, hogy az Élet és Irodalom, valamint Az Este című televíziós műsor megsértette Kiss-Rigó László jóhírnevét az ügynökmúltjára vonatkozó közlésekkel.
A nyilvántartási dokumentumok tartalmát ezért az érintettek válaszával és az ügyek ismert előzményeivel együtt kell bemutatni: a karton megléte és a tényleges együttműködés bizonyítottsága külön kérdés.
A Hetedik Nap november 5-én elindítja a Blista.hu kezdeményezést, amely megszólalási lehetőséget és ingyenes jogi tájékoztatást kíván biztosítani azoknak, akik úgy érzik, hogy az állambiztonsági iratok közzététele miatt jogsérelem érte őket. Az ügyek egyedi vizsgálata után, ügyvédek bevonásával indokolt esetben adatvédelmi és személyiségi jogi perek is indulhatnak, akár a magyar állammal szemben. Az érintettek, hozzátartozóik és a jogsegélyben közreműködő ügyvédek jelentkezését az [email protected] címen várják, „Blista – ingyenes jogsegély” tárggyal.
Forrás: 24.hu
