A magyar mezőgazdaság több alapvető kérdéséről is szokatlanul egyenesen beszélt Bóna Szabolcs: van, ahol már nem érdemes kukoricát termeszteni, a modern növénynemesítési módszereket sem lehet egyszerűen lesöpörni az asztalról, a víz megtartása kulcskérdéssé vált, az agrártámogatások körüli visszaéléseket pedig átvilágítják.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter a Népszavának adott interjúban egyszerre több olyan ügyet érintett, amely a következő években alapjaiban alakíthatja át a magyar mezőgazdaságot – számolt be a 24.hu
Az egyik legérzékenyebb kérdés a GMO-k és az új növénynemesítési technológiák jövője.
A miniszter szerint először azt kell tisztázni, pontosan mit nevezünk GMO-nak. A klasszikus transzgénikus eljárás során egy másik fajból származó genetikai anyagot juttatnak a növénybe, míg az általa említett molekuláris nemesítés más elven működik.
Bóna szerint a környezeti változások olyan gyorsak, hogy kérdésessé válhat, elegendő idő áll-e rendelkezésre a hagyományos nemesítési módszerekre. Éppen ezért arra, hogy a jövőben elkerülhető-e a modern molekuláris nemesítés alkalmazása, szerinte ma nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel felelni.
Van, ahol már nem a kukorica a jövő
Hasonlóan súlyos megállapítást tett a magyar kukoricatermesztésről is.
A kukorica vetésterülete a korábbi egymillió hektár feletti szintről idén 600 ezer hektár alá csökkent. A miniszter szerint ebben már jól látható a klimatikus változások hatása.
Sok gazdálkodó egyszerűen arra jutott, hogy az adott területen már nem képes nyereségesen kukoricát termeszteni.
Bóna Szabolcs szerint ezért Magyarország jelentős részén nem a kukorica lesz a jövő növénye. Bizonyos régiók adottságai már nem megfelelőek hozzá, miközben a világpiacon olyan országok termelőivel kell versenyezni, akik kedvezőbb körülmények között olcsóbban képesek kukoricát előállítani.
Ahol a növény rosszabb években sem képes megfelelő hozamra, ott más növényekre és más termelési módszerekre lehet szükség.
A vízért is folyik a verseny
A probléma jóval túlmutat a kukoricán.
A magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb kérdésévé vált, hogyan alkalmazkodik az ország a megváltozó csapadékviszonyokhoz, az aszályokhoz és a vízhiányhoz.
A vízmegtartás ezért egyre kevésbé pusztán környezetvédelmi kérdés. Közvetlenül meghatározhatja azt is, hol és milyen növényeket lehet majd gazdaságosan termeszteni Magyarországon.
A klímaalkalmazkodás így végső soron arról szól, hogy miből tud megélni a magyar gazda tíz vagy húsz év múlva.
Az agrártámogatásoknál is vizsgálódnak
A miniszter az agrártámogatások körüli visszaélésekről sem kerülte meg a kérdést.
A területen átvilágítás zajlik, amelynek során a támogatási rendszerhez kapcsolódó szabálytalanságokat és visszaéléseket is vizsgálják.
Az interjúban szóba került a mezőgazdasági vállalkozások számának csökkenése, a kötelező agrárkamarai tagság, valamint maga az agrárkamara szerepe és jövője is.
A különböző témák végül ugyanabba az irányba mutatnak: a magyar mezőgazdaság egyszerre kénytelen szembenézni a klíma változásával, a nemzetközi versennyel, a technológiai átalakulással és a hazai agrárrendszer problémáival.
