Oroszország ismét arra figyelmeztette a külföldi állampolgárokat és a diplomáciai képviseletek munkatársait, hogy ne tartózkodjanak Ukrajnában, illetve hagyják el Kijevet, mert Moszkva folytatni kívánja a fővárost és más ukrán városokat érő nagyszabású légicsapásokat. A szombaton kiadott közlemény néhány órával azután jelent meg, hogy orosz támadás érte Kijev egyik legfontosabb Dnyeper-hídját.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Az orosz külügyminisztérium október 3-i közlése szerint az orosz fegyveres erők továbbra is „masszív megtorló csapásokat” hajtanak végre Kijevben és más ukrán városokban. Moszkva ezeket az ukrán erők Oroszország területén végrehajtott támadásaival indokolja, amelyeket következetesen „terrorista akcióknak” nevez.
Ez azonban az orosz fél minősítése. Mind Moszkva, mind Kijev azt állítja, hogy katonai célpontokat támad, miközben a háború során mindkét ország területén értek találatok polgári létesítményeket és civileket is.
A szombati orosz közlemény külön kitért arra, hogy a korábbi figyelmeztetés ellenére külföldi nagykövetségek továbbra is működnek Kijevben, diplomaták és más külföldi állampolgárok pedig változatlanul a fővárosban tartózkodnak. Moszkva szerint ezzel „halálos veszélynek” teszik ki magukat, és a lehetséges következményekért azok viselik a felelősséget, akik figyelmen kívül hagyják a figyelmeztetést.
Már májusban is Kijev elhagyását kérték
Nem először hangzik el ilyen felszólítás Moszkvából.
Az orosz külügyminisztérium május 25-én már arra kérte a külföldieket, köztük a diplomáciai és nemzetközi szervezetek munkatársait, hogy minél hamarabb hagyják el Kijevet. Akkor Oroszország azt közölte, hogy szisztematikus csapásokat készít elő az ukrán hadiiparhoz kapcsolódó létesítmények, katonai vezetési pontok és úgynevezett döntéshozó központok ellen.
A figyelmeztetés előzménye a megszállt Luhanszki területen fekvő Sztarobilszk elleni ukrán támadás volt. Az orosz fél szerint a csapás egy oktatási intézmény kollégiumát érte és civilek haltak meg; Ukrajna ezzel szemben azt közölte, hogy katonai célpontot, az orosz Rubikon egység egyik központját támadta. A helyszíni állításokat a háborús körülmények miatt függetlenül nehéz ellenőrizni.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter akkor Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel is telefonon beszélt, és azt javasolta Washingtonnak, hogy evakuálja kijevi nagykövetségének munkatársait és az amerikai állampolgárokat.
Az Európai Unió és több európai ország májusban elutasította az orosz követelést, több helyen bekérették az orosz diplomatákat, az uniós képviselet pedig jelezte, hogy Kijevben marad.
Már a kijevi hidakat is támadják
A mostani diplomáciai figyelmeztetés időzítése azért különösen figyelemre méltó, mert az elmúlt napokban megváltozott az orosz támadások egyik hangsúlya: egymás után kerültek célkeresztbe a Kijev két partját összekötő Dnyeper-hidak.
Október 3-án reggel támadás érte az Északi hidat, amely Kijev egyik fontos közlekedési ütőere. Vitalij Klicsko főpolgármester közlése szerint megsérült az útpálya és a trolibuszok felsővezetéke, ezért a bal partról a jobb partra tartó forgalmat leállították. A Reuters beszámolója szerint ennél a konkrét hídcsapásnál nem jelentettek sérülteket.
A támadás azért is érzékenyen érinti a fővárost, mert Kijev több mint hárommilliós lakosságának jelentős része a Dnyeper bal partján él, miközben naponta a jobb partra jár dolgozni. A hidak kiesése ezért nem pusztán közlekedési kellemetlenséget jelent, hanem a város mindennapi működését is komolyan zavarhatja.
Az Északi híd elleni csapást megelőző két napban a Déli hidat is több alkalommal támadták. A találatok miatt közúti és tömegközlekedési korlátozásokat kellett bevezetni, péntekre pedig jelentős fennakadások alakultak ki a városban.
Klicsko pénteken arról beszélt, hogy Kijev működésének fenntartása a folyamatos támadások közepette már egyre inkább „biztonság és túlélés” kérdése, a városi vezetés pedig rendkívüli intézkedéseket készít elő a létfontosságú infrastruktúra működésének biztosítására.
Mennek vagy maradnak a diplomaták?
A moszkvai felszólítás ellenére egyelőre nincs jele annak, hogy a nyugati nagykövetségek tömegesen elhagynák az ukrán fővárost.
A Kyiv Post beszámolója szerint olyan értesülések jelentek meg, amelyek alapján egyes nyugati diplomaták vészforgatókönyveket készítenek arra az esetre, ha a biztonsági helyzet tovább romlana. Ezek között szerepelhet a személyzet Lvivbe vagy akár Lengyelország keleti részére történő ideiglenes áthelyezése is.
Az ukrán külügyminisztérium ugyanakkor október 3-án közölte: péntek estig egyetlen külföldi diplomáciai képviselet sem jelezte hivatalosan, hogy elhagyná Kijevet vagy áthelyezné működését.
Az amerikai külügyminisztérium továbbra is a legmagasabb, „Do Not Travel” szintű utazási figyelmeztetést tartja érvényben Ukrajnára, miközben az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége működik.
A figyelmeztetés önmagában is üzenet
A szombati közlemény így jóval több egyszerű biztonsági figyelmeztetésnél. Oroszország egyrészt nyíltan jelzi, hogy nem kívánja mérsékelni a Kijev elleni támadásokat, miközben az elmúlt napok csapásai már a főváros alapvető közlekedési infrastruktúráját is közvetlenül érintették.
Másrészt diplomáciai nyomást is gyakorol azokra az országokra, amelyek nagykövetségei továbbra is Kijevben működnek.
Hogy a figyelmeztetést újabb, a korábbiaknál is nagyobb támadási hullám követi-e, egyelőre nem lehet biztosan megmondani. Annyi azonban már most látszik, hogy az orosz–ukrán háború újabb feszült szakaszba ért, és a Dnyeper-hidak elleni ismételt csapásokkal Kijev mindennapi működése is közvetlenebbül került a háború célkeresztjébe.
