Nem besúgóként, hanem megfigyeltként szerepelt a Kádár-korszak állambiztonsági nyilvántartásában Nógrádi László, miután az ő neve is megjelent a nyilvánosságra hozott titkosszolgálati adatbázisban. A KDNP egykori alelnöke kiemelte: a róla készült kartont az ő tudta és beleegyezése nélkül állították ki.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Újabb volt politikus kényszerült magyarázkodásra a nyitottaktak.hu oldalon közzétett állambiztonsági dokumentumok miatt. Nógrádi László, a KDNP korábbi alelnöke, aki 2000-ben öt hónapon át töltötte be a közlekedési miniszteri posztot, az Indexnek küldött közleményben utasította vissza, hogy valaha is együttműködött volna az állambiztonsági szolgálatokkal.
A nyilvánosságra került 6-os kartonon a neve mellett a „Sziklay” fedőnév szerepel. Nógrádi szerint azonban a dokumentumot 1970-ben, sorkatonai szolgálata alatt, a tudta nélkül állították ki.
Korábban már vizsgálták az állambiztonsági múltját
A volt miniszter emlékeztetett arra, hogy országgyűlési képviselőként és kormánytagként is átesett az állambiztonsági múlt ellenőrzésén.
A hivatalos vizsgálatok megállapítása szerint nem végzett a törvényben meghatározott állambiztonsági tevékenységet, és nem volt tagja az érintett szervezeteknek.
A nyilvántartási kartont 2002-ben parlamenti bizottság is megvizsgálta. Nógrádi felidézte Mécs Imre akkori bizottsági elnök megállapítását, amely szerint nem végzett ügynöki tevékenységet.
A politikus 2005 júniusában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától is kikérte a róla őrzött dokumentumokat. Állítása szerint a 104 oldalas iratanyag éppen azt bizonyítja, hogy nem ő szolgáltatott információkat másokról, hanem ő maga állt megfigyelés alatt.
„Soha nem végeztem besúgói tevékenységet”
Nógrádi közleményében egyértelműen fogalmazott:
„Tehát nem én jelentettem, hanem rólam jelentettek. Határozottan kijelentem: soha nem végeztem besúgói tevékenységet, senkiről nem írtam jelentést.”
Hozzátette: becsületének és családja jó hírnevének védelme érdekében szükségesnek tartja a teljes igazság nyilvánosságra hozatalát.
Egy név még nem bizonyíték
A Nógrádi-ügy ismét ráirányítja a figyelmet az állambiztonsági nyilvántartások értelmezésének problémáira.
A 6-os karton önmagában nem feltétlenül bizonyítja, hogy a rajta szereplő személy ténylegesen jelentéseket írt vagy tudatosan együttműködött az állambiztonsággal. Ennek megállapításához a fennmaradt iratok együttes, történészi értékelése szükséges.
A nyitottaktak.hu adatbázisának közzététele körül már korábban is komoly vita alakult ki. Lezsák Sándor neve informatikai hiba következtében került a hálózati személyek közé, később pedig kiderült, hogy összesen 160 megfigyelt személy adatait sorolták tévesen ebbe a kategóriába.
Nógrádi esetében egyelőre az áll rendelkezésre, hogy a volt miniszter a korábbi hivatalos vizsgálatokra és az általa kikért levéltári iratokra hivatkozva tagadja a hálózati tevékenységet.
Az ügy mindenesetre újra felveti a kérdést: ki és milyen felelősséggel különbözteti meg a diktatúra egykori megfigyeltjeit azoktól, akik valóban együttműködtek vele?
Mert egy nyilvántartási adat nyilvánosságra hozatala pillanatok műve. Egy ember jó hírének helyreállítása már korántsem az.
Forrás: 444, Index, 24.hu
