Aligha akad olyan állami vezető, akinek a magánadatait nagyobb körültekintéssel kellene védeni, mint egy hírszerző szolgálat egyik csúcsvezetőjének. Németországban most mégis az derült ki, hogy a Bundesnachrichtendienst, vagyis a BND egyik alelnökének személyes elérhetőségei hosszú időn keresztül bárki számára hozzáférhetők voltak az interneten.

A Die Zeit beszámolója szerint Dag Baehr mobiltelefonszáma, privát e-mail-címei, valamint lakcíme is fellelhető volt a nyilvánosan hozzáférhető adatok között. A WDR és a Süddeutsche Zeitung közös oknyomozása ugyancsak arra jutott, hogy az információk évek óta keringenek az interneten.

Az eset súlyát különösen Baehr beosztása adja. A Bundeswehr vezérőrnagya 2023 óta a BND katonai alelnöke, és Németország stratégiai külföldi katonai hírszerzésének egyik legfontosabb vezetője. Feladatköréhez olyan érzékeny területek tartoznak, mint az orosz nukleáris képességekről, az észak-koreai rakétaprogramról vagy a kínai katonai és űrtechnológiai fejlesztésekről szóló információszerzés.

Egy 2020-as adatszivárgásig vezetnek vissza a nyomok

A személyes adatok nem a BND rendszeréből kerültek ki. A kutatás szerint egy amerikai online aukciós oldal adatbázisát törték fel még 2020-ban. A művészeti tárgyak, régiségek és gyűjteményi darabok kereskedelmével foglalkozó platform elleni támadás során körülbelül 3,4 millió ügyfél adata szivárgott ki, közöttük Baehr információi is.

Az aukciós oldal annak idején értesítette felhasználóit a biztonsági incidensről és az eltulajdonított adatokról, a kiszivárgott információk egy része azonban évekkel később is megtalálható maradt az interneten.

Önmagában egy kereskedelmi szolgáltatás elleni kibertámadás természetesen bárkit érinthet, aki regisztrál egy internetes felületen. Egy hírszerzési vezető esetében azonban a kockázat egészen más nagyságrendű: egy magántelefonszám, lakcím vagy személyes e-mail-cím nem pusztán adatvédelmi kérdés, hanem potenciális kiindulópont lehet célzott megkeresésekhez, megtévesztési kísérletekhez, megfigyeléshez vagy más hírszerzési műveletekhez.

Különösen kellemetlen kérdést vet fel ezért, hogy miként maradhattak ezek az információk ilyen hosszú ideig hozzáférhetők.

Nem egyetlen hírszerzési vezetőt érintett hasonló probléma

A WDR és a Süddeutsche Zeitung vizsgálata szerint ráadásul nem kizárólag Baehr esetéről van szó. Más európai titkosszolgálati vezetőkkel kapcsolatban is találtak olyan digitális nyomokat, amelyekből érzékeny magáninformációkra lehetett következtetni.

A holland katonai hírszerzés, az MIVD vezetőjének esetében például egy fitneszalkalmazásban korábban olyan futó- és kerékpáros útvonalak voltak megtekinthetők, amelyek akár a szolgálat központjától a vezető otthonáig vezető útvonalat is kirajzolhatták. Egy korábbi holland adatbázis-szivárgásban pedig telefonszáma és lakcíme is szerepelt.

A történet így jóval többről szól egy hat évvel ezelőtti hackertámadásnál. A modern hírszerzés egyik alapvető paradoxonára mutat rá: miközben az állami szolgálatok soha nem látott mennyiségű digitális információt képesek összegyűjteni másokról, saját vezetőik hétköznapi online jelenléte, alkalmazásai és kereskedelmi szolgáltatásoknál megadott adatai ugyanolyan sebezhetőséget teremthetnek, mint bármely más felhasználónál.

Csakhogy esetükben egy adatvédelmi hiba következményei már nem feltétlenül maradnak a magánélet határain belül.

Forrás: Die Zeit Politik