Az olaszországi Ascoli Piceno egyik barokk templomában húsz éve éjjel-nappal folyamatosan imádkoznak a hívek. A Santa Maria della Carità-templomban működő örökimádás Olaszország egyik legrégebb óta megszakítás nélkül fennálló ilyen kezdeményezése – számolt be róla az Avvenire olasz katolikus hírportál⁠.

A szolgálatban mintegy 250 ember vesz részt, akik a hét 168 óráját egymás között felosztva gondoskodnak arról, hogy az Oltáriszentség soha ne maradjon egyedül.

A heti egy óra életük részévé vált

Alfredina Ferretti és férje, Claudio Virgulti a kezdetektől bekapcsolódott az örökimádásba. Amikor húsz évvel ezelőtt vállalták a szolgálatot, gyermekeik még kicsik voltak, ezért felváltva jártak a templomba. Később már együtt vehették át a szombat hajnali, öt és hat óra közötti imaórát.

A kezdetben komoly elköteleződésnek tűnő heti alkalom idővel életük meghatározó részévé vált. A házaspár az örökimádás fennállásának huszadik évfordulóján a 29. házassági évfordulóját is ünnepelte.

Az évforduló alkalmából június 1-jén Gianpiero Palmieri érsek mutatott be szentmisét a templomban.

Több mint hatvan éve kezdődött a történet

A Santa Maria della Carità-templom már jóval az örökimádás elindítása előtt az eucharisztikus imádság egyik központja volt. Marcello Morgante akkori püspök 1965-ben úgy döntött, hogy az épületet a mindennapos szentségimádás helyszínévé teszi.

Az Oltáriszentséget 1965. október 9-én ünnepélyes körmenetben vitték át a székesegyházból a templomba. A következő több mint negyven évben napközben rendszeresen tartottak ott szentségimádást.

A döntő változás 2006-ban következett be. Fedele Salvadori kapucinus szerzetes azt javasolta Silvano Montevecchi püspöknek, hogy az addigi nappali imádságot terjesszék ki az éjszakai órákra is. A püspök azt szerette volna, hogy az örökimádás a helyi egyházmegye mindig égő tüze és lelki szíve legyen.

A folyamatos szentségimádás végül 2006. június 1-jén kezdődött meg.

A földrengések idején is folytatták az imádságot

A heti 168 imaóra beosztását jelenleg két világi megszentelt nő, Maria Paola Renzi és Catia Occhineri koordinálja. Mindketten a templom melletti lakásban élnek, így folyamatosan segíteni tudják az imádkozó közösséget.

Az elmúlt húsz év során az örökimádás a legsúlyosabb megpróbáltatások idején sem szakadt meg. Folytatódott a 2009-es l’aquilai, valamint a 2016–2017-es közép-olaszországi földrengések alatt is.

A koronavírus-járvány és a lezárások sem törték meg az imaláncot. A templom nyitva maradt, a közösség tagjai pedig komoly áldozatok árán gondoskodtak arról, hogy mindig legyen valaki az Oltáriszentség előtt.

Az imádság csendben alakítja át az emberek életét

Maria Paola Renzi szerint az örökimádás gyümölcsei nem feltétlenül látványos eseményekben mutatkoznak meg. Sokkal inkább abban, ahogyan Isten jelenléte belép az emberek otthonába, családi kapcsolataiba és személyes történetébe.

A rendszeres szentségimádás segíti a híveket abban is, hogy a szentmisén megélt találkozás a hétköznapjaikban folytatódjon. A húsz éve fennálló közösséghez folyamatosan érkeznek új tagok, így eddig egyetlen alkalommal sem kellett megszakítani a szolgálatot.

Az Ascoli Picenóban fellobbant „tűz” közben továbbterjedt a környező területekre is. Az olaszországi Marche régióban jelenleg már nyolc helyen tartanak örökimádást. A legújabb közösség május 8-án kezdte meg szolgálatát Pesaróban, a Szent József-templomban.