A G7 gazdasági hírportál beszámolója szerint a GVH-nál dolgozó források komoly szakmai aggályokat fogalmaztak meg a szervezet működésével kapcsolatban. Véleményük szerint a hatóság kommunikációs irányvonala behódolóvá vált, döntéseiket és eljárásaikat pedig közvetlen politikai szempontok vezérelték. Miközben a kormányközeli cégek piaci terjeszkedését a legkisebb mértékben sem korlátozták, a kabinet célkeresztjébe kerülő külföldi szereplőket – például a Ryanairt vagy a multinacionális üzletláncokat – rendszeresen vizsgálat alá vonta a versenyhivatal.

Ha egy-egy ügy politikai szempontból kényesnek bizonyult, a kormányzat egyszerűen megkerülte a hatóságot azáltal, hogy nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette azokat. Így jártak el például a fideszes oligarchák által a KESMA médiaalapítványnak felajánlott 30 milliárd forintos vagyon esetében is. A tényfeltáró cikk arra is rámutat, hogy a választások előtt komoly feszültség alakult ki a szervezeten belül. Amikor a dolgozók szakmai kritikát fogalmaztak meg, a vezetés részéről olyan vádak érték őket, hogy a Tisza Párthoz húznak, azaz „megtiszásodtak”.

A megkeresett Gazdasági Versenyhivatal hivatalos válaszában határozottan tagadta, hogy bármiféle politikai nyomás nehezedne a szervezetre. Állásfoglalásuk szerint a GVH a mindenkori kormányzattól teljesen függetlenül végzi mind a szakmai munkáját, mind pedig a kommunikációs tevékenységét.

Forrás: Forbes.hu