A novemberi sencseni APEC-csúcs adhat helyszínt Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök következő személyes találkozójának. Konkrét megállapodás egyelőre nincs, a Kreml azonban nyitva hagyta a lehetőséget, miközben Moszkvában már egy kínai–amerikai–orosz hármas csúcstalálkozó gondolata is felmerült.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön arról beszélt, hogy jelenleg még nincs konkrét terv Vlagyimir Putyin és Donald Trump újabb találkozójára, ugyanakkor elképzelhetőnek tartják, hogy a két elnök a novemberi APEC-csúcstalálkozó keretében üljön tárgyalóasztalhoz a kínai Sencsenben.

Peszkov szerint Putyin kész lenne az egyeztetésre, és Moszkva úgy ítéli meg, hogy egy orosz–amerikai vezetői találkozónak a két ország kapcsolatain túlmutató jelentősége is lehet.

Az időpont diplomáciai szempontból különösen érdekes: az APEC hivatalos programja szerint a gazdasági együttműködés 21 tagjának vezetői november 18–19-én találkoznak Sencsenben.

Már hármas csúcstalálkozóról is szó van

A csütörtöki Valdaj Fórumon maga Vlagyimir Putyin is beszélt egy ennél szélesebb körű találkozó lehetőségéről. Az orosz elnök közölte: Moszkva támogatná, hogy Hszi Csin-ping kínai, Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök hármas egyeztetést tartson az APEC-csúcson.

Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen találkozó előtt meg kellene határozni a tárgyalások napirendjét, valamint azt, mely kérdésekben lehet érdemi egyeztetést folytatni. Mivel az idei APEC házigazdája Kína, egy esetleges háromoldalú találkozó megszervezése jelentős részben Pekingtől is függne.

A kínai–orosz kapcsolat szintén hangsúlyosan jelen lesz a sencseni találkozón. Putyin a Hszi Csin-pingnek küldött üzenetében már jelezte, hogy produktív megbeszélésre számít a kínai elnökkel az APEC keretében.

Moszkva Európával is tárgyalna

Peszkov a Valdaj Klub rendezvényén az Oroszország és az európai országok közötti kapcsolatok jelenlegi állapotáról is beszélt. A Kreml szóvivője sajnálatosnak nevezte, hogy a felek között lényegében megszűnt a politikai párbeszéd.

Moszkva álláspontja szerint nem Oroszország zárta be a kommunikációs csatornákat, hanem az európai országok fordultak el a párbeszédtől. Peszkov úgy fogalmazott, hogy különösen egy olyan időszakban lenne szükség egyeztetésre, amikor jelentős nézetkülönbségek és erős konfrontáció jellemzi az orosz–európai viszonyt.

Az európai kormányok ugyanakkor egészen másként értékelik a helyzetet. Több NATO-tagállam Oroszország ukrajnai háborújára, a nukleáris fenyegetésekre, valamint az európai biztonságot érintő orosz lépésekre hivatkozva tartja indokoltnak a Moszkvával szembeni jelenlegi politikát.

A novemberi sencseni találkozó ezért jóval többről szólhat majd az APEC hagyományos gazdasági kérdéseinél. Ha Putyin és Trump valóban tárgyalóasztalhoz ül – különösen, ha Hszi Csin-ping is csatlakozik hozzájuk –, az a világ három meghatározó katonai és geopolitikai hatalmának ritka, közvetlen egyeztetése lenne.