Donald Trumpnak nem tetszik a mesterséges intelligencia neve. Nem azért, mert túl hosszú, és nem is azért, mert az AI rövidítés mögött lassan egy egész technológiai univerzum nőtt ki, hanem mert szerinte az artificial szó félrevezető. Az amerikai elnök kedden, az ENSZ 81. Közgyűlésén közölte: a jövőben az Egyesült Államok hivatalos dokumentumaiban a „super intelligence”, vagyis szuperintelligencia megnevezést szeretné viszontlátni.

Trump érvelése egyszerű: a „mesterséges” szerinte azt a benyomást kelti, mintha az intelligencia nem lenne valódi. A beszédében azt mondta, az AI valójában „elképesztő”, ezért pontosabbnak tartja a „super” jelzőt, és még az új rövidítést is bedobta: SI. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy majd kiderül, van-e akkora befolyása, hogy az új elnevezés valóban meghonosodjon.

A Rakéta beszámolója szerint az ötletet egy Trump által a saját közösségi felületén indított szavazás is megelőzte, amelyben más elnevezések is felmerültek. Az elnök azonban végül a szuperintelligencia mellett kötött ki.

Csakhogy a szuperintelligencia már foglalt. A technológiai szaknyelvben az artificial superintelligence, vagyis ASI nem egyszerűen egy erősebb chatbotot vagy egy újabb generációs nyelvi modellt jelent. A fogalom olyan, jelenleg hipotetikus mesterségesintelligencia-rendszert ír le, amely általános intellektuális képességeiben nem egyszerűen eléri, hanem széles körben meghaladja az embert. Az IBM meghatározása szerint az ilyen rendszer gondolkodásban, tanulásban és problémamegoldásban az emberi képességeken túlmutató szintet képviselne; ilyen mesterséges szuperintelligencia jelenleg nem létezik.

Ez fontos különbség, mert a „mesterséges intelligencia” gyűjtőfogalom. A Stanford Human-Centered AI meghatározása szerint olyan számítógépes rendszereket foglal magában, amelyek nyelvértéstől a képfelismerésen és tanuláson át a következtetésig különféle, intelligenciához kapcsolódó feladatokat képesek elvégezni. A szuperintelligencia ezzel szemben ennél jóval szűkebb és radikálisabb kategória.

Vagyis attól, hogy egy kormányzati dokumentumban az AI helyére SI kerül, maga a technológia természetesen nem változik meg. A szó viszont igen: ugyanazt a nevet kezdi használni a ma működő rendszerekre, amelyet a szakirodalom egy feltételezett, emberfeletti intelligenciaszint megjelölésére tart fenn.

Trump üzenete azonban nem csak a névről szólt. Az amerikai elnök az ENSZ-ben egyértelművé tette, hogy kormánya nem akarja olyan szabályozással lefékezni az AI fejlődését, amely szerinte akadályozná az amerikai technológiai versenyképességet. Úgy fogalmazott, nem fogja visszafogni egy olyan technológia növekedését, amelynek jelentősége szerinte az ipari forradalomét is meghaladhatja, ugyanakkor azt mondta, az igazságügyi minisztérium figyelemmel kíséri a területet, és szükség esetén beavatkozhat.

Ez nem előzmény nélküli irány. A Fehér Ház 2025-ben közzétett AI Action Planje az amerikai mesterségesintelligencia-fejlesztés gyorsítását, az infrastruktúra bővítését és az Egyesült Államok nemzetközi technológiai vezető szerepének erősítését tette a stratégia középpontjába, miközben külön fejezet foglalkozott a fejlesztést akadályozó szabályozási terhek csökkentésével.

Trump most az ENSZ-ben ennél is tovább ment: elutasította egy nemzetközi, központosított AI-szabályozási rendszer gondolatát, és azt mondta, az Egyesült Államok továbbra is saját technológiai vezető szerepét kívánja erősíteni. A Fehér Ház hivatalos összefoglalója szó szerint idézte az elnök bejelentését, amelyben az AI-t „mostantól hivatalosan szuperintelligenciának” nevezte.

A történet ezért jóval több egy újabb Trump-féle névcserénél. Miközben az amerikai elnök egy optimistább és erőteljesebb kifejezéssel próbálja leírni a technológiát, a választott szó éppen annak a fejlődési szintnek a neve, amelynek lehetőségeiről és kockázatairól jelenleg a legélesebb szakmai viták folynak.

Az AI tehát egyelőre nem lett okosabb attól, hogy Trump átkeresztelte. A vita viszont arról, hogy meddig engedjük okosodni, aligha lett egyszerűbb.