Keresés: „kamasz"
8 találat
Sok kamasz szorong, mégis nehezen kér segítséget
A megkérdezett kamaszok jelentős része attól tart, hogy nem vennék komolyan a problémáit, ezért nehezen kér segítséget. A mentális egészség világnapján közzétett kutatás szerint a barátok és a család fontos támaszt jelentenek, de sok fiatal bántalmazást is átélt az elmúlt évben.
hetediknap.huMiért nem beszél velem a kamasz gyerekem?
A korábban beszédes gyerek egyszer csak bezárkózik, kevesebbet mesél, inkább a barátaival osztja meg a gondolatait, a szülő kérdéseire pedig sokszor csak néhány szóval válaszol. Mi történik ilyenkor, hogyan lehet úgy közeledni hozzá, hogy azt ne vallatásként élje meg, és mikor jelez valódi problémát a hallgatás? Fenyves Tamás pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus a Hetediknapnak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy a kamaszkori távolodás önmagában természetes fejlődési folyamat, ám nagyon sok múlik azon, hogyan reagál rá a család.
Hagyánek AndreaEgyre ritkábban kérdezzük meg a kamaszokat, mi történt velük az iskolában – a legfrissebb felmérés szerint ezért nem mindegy
A PISA 2025 magyar eredményeiről szóló hírekben főleg a romló matematika- és szövegértési teljesítmény kapott hangsúlyt. Van azonban egy másik adat is, amellyel nem is foglalkozunk, pedig kéne: 2022-ben a magyar 15 évesek 67 százaléka beszélt legalább hetente a szüleivel az iskolai problémáiról, 2025-ben már csak 57 százalékuk. Három év alatt ez komoly visszaesés.
hetediknap.huTehetséget keresünk – vagy inkább olyan embert, akit jó nézni?
Az X-Faktor tizennégy évad után is tehetségkutatóként fut, miközben ma már legalább annyira számít a karakter, a háttértörténet és a képernyős jelenlét, mint maga az énektudás. Egy televíziós műsornál ez érthető. De amikor gyerekek és kamaszok is ezen keresztül látják, kit emelünk fel, kit teszünk ismertté és mit nevezünk sikernek, adódik a kérdés: mit tanulnak ebből arról, hogyan lesz valakiből „valaki” – és mit jelent ma egyáltalán tehetségesnek lenni?
hetediknap.huElég azt mondani egy kamasznak, hogy „a drog rossz”?
Négy éven át úgy működött a magyar gyermekvédelem egyik szabálya, hogy a külső drogprevenciós szakemberek jelentős része nem tarthatott foglalkozást az iskolákban, mert az ehhez előírt állami nyilvántartás nem készült el. Közben a drogpiac nem állt meg az iskola kapujában. Új, olcsó és kiszámíthatatlan szintetikus szerek jelentek meg, a magyar kamaszok pedig több mutatóban is aggasztó adatokat produkálnak. Nehéz ennél világosabb példát találni arra, hogyan tud egy gyermekvédelmi intézkedés saját céljával szembefordulni.
Psenák EmeseA gyerek ott van a szobájában – de tudjuk, mi történik vele?
A Netflix Kamaszok című sorozatában egy 13 éves fiút egy osztálytársa meggyilkolásával vádolnak. A történet egyik legmegrázóbb felismerése azonban nemcsak maga a bűncselekmény, hanem az is, milyen keveset tudnak a felnőttek arról az online világról, amelyben a fiú él. A szülő láthatja, hogy a gyereke otthon van, tudhatja, kikkel jár iskolába, mégis rejtve maradhat előtte, milyen megalázás, elutasítás vagy bántalmazás éri. A Kamaszok ezért egy hétköznapinak tűnő, mégis súlyos kérdést tesz fel: valóban tudjuk, mi történik a gyerekeinkkel?
Hagyánek AndreaKulccsal a nyakunkban indultunk el, mesterséges intelligenciával a zsebünkben érkeztünk meg
Mi voltunk azok a gyerekek, akikről délután néha senki nem tudta pontosan, hol vannak. Kulcs a nyakban. Bicikli a ház előtt. Kazetta a magnóban. Ha nem voltál otthon, nem lehetett elérni. És ha anya azt mondta: nem, az többnyire azt jelentette: nem. 1988-ban Ágai Ágnes Nemzedék címmel írt az akkori kamaszok világáról. Azóta a NEMzedék felnőtt. Mi lettünk azok az analóg gyerekek, akik ma mesterséges intelligenciával beszélgetnek. Kulccsal a nyakunkban indultunk el. AI-val a zsebünkben érkeztünk meg.
FőszerkesztőA gyerek már az AI-nak mondja el, mi bántja – mit tehet a szülő?
Mi történik, ha a kamasz előbb írja be egy chatbotnak, hogy magányos, szorong vagy szerelmi csalódás érte, mint hogy bekopogna a szüleihez? Az AI lehet az első mondat helye, de nem válhat az utolsó állomássá. Mutatjuk, hogyan reagálhat a szülő úgy, hogy ne bezárja, hanem újra megnyissa a beszélgetést.
Főszerkesztő