Az uniós menetrend szerint 2027 őszére teljesen kivezetik az orosz gázbehozatalt. Bár a vezetékes import drasztikusan visszaesett az elmúlt években, a tengeri úton érkező orosz LNG-szállítások növekedést mutattak, miközben a közép- és kelet-európai régió növekvő kereslete új kihívást jelenthet az átmenet során.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A brüsszeli ütemterv értelmében két lépcsőben számolják fel az orosz energiahordozók importját: először, 2027 januárjától a cseppfolyósított gáz (LNG) szállítása fejeződik be, míg a vezetékes források tilalma ugyanezen év szeptemberének végén lép életbe. Utóbbi céldátumot a gáztárolók feltöltése érdekében legfeljebb november elsejéig tolhatják ki a tagállamok.
A Portfolio beszámolója szerint a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy kalkulál, hogy a korlátozások miatt 2025 és 2028 között évente átlagosan 33 milliárd köbméternyi orosz gáz esik ki a közösségi piacról.
A hiányzó mennyiség egy részét a hatékonyabb energiafelhasználás és az elektromos áramra való átállás kompenzálhatja, ugyanakkor ez a helyzet komoly lehetőséget nyit meg a külső beszállítók előtt.
Ez leginkább Közép- és Kelet-Európában hozhat változást, ahol a hálózaton érkező orosz gáz továbbra is meghatározó szerepet játszik az ellátásban.
Az IEA ugyanakkor rámutat arra, hogy a leválási folyamat egybeesik a globális LNG-kínálat rendkívüli mértékű növekedésével, ami módot adhat a régió országainak arra, hogy diverzifikáltabb és kedvezőbb szerződéseket kössenek.
A kontinens gázpiaci szerkezete már az elmúlt években is gyökeresen megváltozott. Míg 2021-ben az unió teljes gázfelhasználásának közel negyven százalékát még orosz források biztosították, addig 2025-re ez a mutató tíz százalék környékére apadt.
Ezzel párhuzamosan a tengeri úton érkező szállítmányok aránya húsz százalék alattiról csaknem negyvenöt százalékra emelkedett, ami miatt az európai piac még érzékenyebbé vált a globális folyamatokra.
Létezik ugyanakkor egy ellentétes trend is: miközben a szárazföldi csővezetékeken érkező orosz import csaknem kilencven százalékos visszaesést produkált 2021 és 2025 között, addig az orosz cseppfolyósított gáz beáramlása több mint negyven százalékkal emelkedett.
Ennek a növekedésnek a nagy része az északnyugati és délnyugati európai államokban csapódott le, vagyis a szárazföldi kitettség csökkenésével párhuzamosan a tengeri útvonalon még bővült is az orosz import.
Ráadásul a kelet- és közép-európai régió növekvő energiaszükséglet mellett kénytelen végrehajtani az átállást. Bár a 2022-es energiaválság és az elszálló árak miatt a térség gázfogyasztása jelentősen bezuhant, a kereslet azóta részben rendeződött, az IEA pedig középtávon további fogyasztásbővüléssel számol.
Forrás: Portfolio
