Augusztus 19-én hivatalba lép Baka András köztársasági elnök. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét augusztus 11-én választotta meg az Országgyűlés államfőnek, miután az alaptörvény módosítása nyomán júliusban megszűnt Sulyok Tamás megbízatása. Baka András egy rendkívüli politikai és közjogi folyamat végén foglalja el Magyarország legmagasabb közjogi méltóságának tisztségét.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Augusztus 19-től Baka András a köztársasági elnök
Az Országgyűlés augusztus 11-én választotta köztársasági elnökké Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét. Az államfőjelöltet a kormánypárti Tisza-frakció jelölte.
A titkos szavazáson Baka András 140 igen és 6 nem szavazatot kapott. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a voksoláson.
A megválasztásáról szóló országgyűlési határozat alapján Baka András augusztus 19-én lép hivatalba. Megbízatása az alaptörvény 17. módosítása értelmében az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart.
Sulyok Tamás megbízatása júliusban szűnt meg
Az új államfő megválasztására azt követően került sor, hogy az alaptörvény 17. módosítása következtében Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása július 20-án, nulla órakor megszűnt.
Az államfő jogköreit az átmeneti időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolta.
A folyamat a politikai erőviszonyok tavaszi átalakulását követően kezdődött. Az április 12-i országgyűlési választáson a Tisza Párt kétharmados parlamenti többséget szerzett, míg a 2010 óta kormányzó Fidesz–KDNP elveszítette a választást.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke már a választás éjszakáján felszólította Sulyok Tamást, valamint több, a korábbi Orbán-kormány idején kinevezett állami vezetőt, hogy távozzanak tisztségükből. A felszólítást később többször megismételte, és május 31-éig adott határidőt az államfő lemondására.
Sulyok Tamás nem mondott le.
Alaptörvény-módosítás vezetett az államfő távozásához
Június 1-jén Magyar Péter miniszterelnök az igazságügyi miniszter társaságában felkereste a köztársasági elnököt. Ezt követően bejelentette: amennyiben Sulyok Tamás nem távozik önként, az Országgyűlés az alaptörvény módosításával teremti meg megbízatása megszüntetésének lehetőségét.
A kormány július 4-én nyújtotta be az alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek értelmében a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnt a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma, az Országgyűlés pedig az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre új államfőt választhatott.
Az Országgyűlés július 13-án elfogadta a módosítást.
Sulyok Tamás öt nappal később közölte, hogy aláírja azt, ugyanakkor súlyos tartalmi kifogásokat fogalmazott meg. A módosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte.
A Fidesz és a KDNP szintén élesen tiltakozott az államfő elmozdítása ellen. A két párt július 9-én a Sándor-palotánál tartott demonstrációt, amelyen a „tiszás önkényuralom kiépítése” és Sulyok Tamás eltávolítása ellen tiltakoztak.
Több név is felmerült az új államfő személyére
Július közepén a tudományos, kulturális és sportélet tizenhat szereplője Polgár Judit sakkolimpiai bajnokot javasolta köztársasági elnöknek. Később Magyar Péter is támogatta a felvetést, Polgár Judit azonban nem vállalta a tisztséget.
A miniszterelnök ezt követően több lehetséges jelölttel is találkozott. Köztük volt Fülöp Botond ügyvéd, aki 2024-ben Vidéki Prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, akadémikus, valamint Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke.
A Tisza-frakció augusztus 8-án jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli a köztársasági elnöki tisztségre – írja az MTI.
A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta államfőnek, a hatfős frakció azonban nem tudta biztosítani a jelölés érvényességéhez szükséges negyven képviselői aláírást.
A Fidesz és a KDNP nem vett részt az államfőválasztáson
A Fidesz és a KDNP azért maradt távol az augusztus 11-i államfőválasztástól, mert a két párt illegitimnek tartja Sulyok Tamás elmozdítását.
A két ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordult az alaptörvény 17. módosítása miatt. A testület augusztus 17-én hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt.
Baka András így augusztus 19-én olyan politikai és közjogi vitákkal terhelt időszak végén kezdi meg államfői megbízatását, amelyben nemcsak az új köztársasági elnök személye, hanem elődje mandátumának megszüntetése is komoly politikai konfliktust váltott ki.
Hivatalba lépésével lezárul az a politikai és közjogi folyamat, amely Sulyok Tamás mandátumának megszűnésétől az új államfő megválasztásáig vezetett.
