Fontos közjogi kérdések kerülnek hétfőn az Alkotmánybíróság elé. A testület a 17. alaptörvény-módosítás több vitatott pontját vizsgálja, köztük azt a rendelkezést, amely Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetéséről szól. Emellett a parlamenti képviselők 12 éves mandátumkorlátja és az alkotmánybírók 70 éves korhatára is terítékre kerülhet.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén több olyan rendelkezést is megvizsgál, amelyet a 17. alaptörvény-módosítás tartalmaz. Az Index beszámolója szerint a rendelkezéseket a Fidesz és a KDNP parlamenti képviselői által kezdeményezett utólagos normakontroll keretében vizsgálja a testület.
Az egyik legfontosabb kérdés Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását érinti. A vitatott rendelkezés szerint a 17. alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása.
Az ellenzéki képviselők a rendelkezés megsemmisítését kérték, beadványukban arra hivatkozva, hogy az alkotmánymódosítás sérti az eljárási követelményeket.
Fontos ugyanakkor, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény módosításait csak eljárási szempontból vizsgálhatja, azok tartalmának alkotmányosságát nem. Ennek lehetőségét 2013-ban vették ki a testület hatásköréből.
Nem ez lesz azonban az egyetlen jelentős kérdés. Az Alkotmánybíróság foglalkozhat azzal a szabállyal is, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők választhatóságát, valamint az alkotmánybírók 70 éves korhatárhoz kötött nyugdíjazásával.
Az ügy előzménye, hogy Sulyok Tamás júniusban maga is az Alkotmánybírósághoz fordult az egyes közjogi méltóságok elmozdítását lehetővé tevő alkotmánymódosítások miatt. Az ügyben korábban összehívott ülést végül nem tartották meg, miután a tizenöt alkotmánybíró közül heten személyes és közvetlen érintettségre hivatkozva kizárták magukat az eljárásból.
