Betöltés...
Budapest
Az erőszak semmire sem megoldás
Friss hírekIsmét a Barátság kőolajvezetéket támadta Ukrajna – Mi lesz Magyarország energiaellátásával?Szerbia lesz a magyar labdarúgó-válogatott ellenfele a Nemzetek Ligája osztályozójánNői ruhában érkezett a közgyűlésre a tatabányai képviselőMár hamut is szórnak a politikusok arcába – Várhelyi Olivér megtámadása túlmutat önmagánMagyarországon már a Facebook számít a legfőbb politikai hírforrásnak a Nézőpont Intézet felmérése alapjánMegszületett a béregyezség: 2027-től bruttó 347 ezer forintra nő a minimálbérValois Szent Félix – Aki életét mások szabadságának szentelteUram, adj erőt ahhoz, amit ma el kell hordoznom!1,5 billió dolláros tőzsdei rajt: csúcsot döntött a Nasdaqon az AI-óriás, tiltakozások közepetteXIV. Leó pápa személyesen találkozik a római papnövendékekkelFriss hírekIsmét a Barátság kőolajvezetéket támadta Ukrajna – Mi lesz Magyarország energiaellátásával?Szerbia lesz a magyar labdarúgó-válogatott ellenfele a Nemzetek Ligája osztályozójánNői ruhában érkezett a közgyűlésre a tatabányai képviselőMár hamut is szórnak a politikusok arcába – Várhelyi Olivér megtámadása túlmutat önmagánMagyarországon már a Facebook számít a legfőbb politikai hírforrásnak a Nézőpont Intézet felmérése alapjánMegszületett a béregyezség: 2027-től bruttó 347 ezer forintra nő a minimálbérValois Szent Félix – Aki életét mások szabadságának szentelteUram, adj erőt ahhoz, amit ma el kell hordoznom!1,5 billió dolláros tőzsdei rajt: csúcsot döntött a Nasdaqon az AI-óriás, tiltakozások közepetteXIV. Leó pápa személyesen találkozik a római papnövendékekkel
a szentgáli Kisboldogasszony-templom

Barokk kincs a Bakony szívében – a szentgáli Kisboldogasszony-templom különleges öröksége

Keresztény világ••2 perc olvasás

A szentgáli római katolikus templom nemcsak építészeti, hanem egyedülálló képzőművészeti értékekkel is büszkélkedhet. A 18. század végéről származó műemlék különleges falképei és gazdagon díszített belső berendezése a térség kiemelkedő kulturális kincsei közé tartoznak.

Hetediknap a Google Keresőben

Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!

Beállítás a Google-ben →
N
Newsroom
Szerző

A szentgáli településkép meghatározó eleme a helyi templom, amelynek kapuja felett az 1778-as évszám tanúskodik a múltjáról. A műemléki együtteshez egy L-alaprajzú egykori plébániaépület, egy kőből rakott melléképület, valamint egy 1907-es kereszt is hozzátartozik. Az egyhajós, íves toronnyal ellátott épület külső jegyei mellett belső díszítése is rendkívüli művészi értéket hordoz.

A Magyar Kurír beszámolója szerint a szentély mennyezetét díszítő falkép a megváltás allegóriáját ábrázolja, amelyen Ádám és Éva, a földből éledő elhunytak, valamint a felhők között trónoló Atyaisten látható. A templomhajó mennyezetén Mária életét bemutató, huszadik századi alkotások kaptak helyet, míg a sekrestye bejárata felett Károly Gyula 1958-as festménye látható a Szent Családról.

H7

Telepítsd a Hetediknap-ot a kezdőképernyődre!

Azonnali belépés egyetlen érintéssel, zavartalan olvasási élmény mobilról.

A belső tér központi eleme a késő barokk főoltár, amelyet átlósan elhelyezett oszlopok és pilaszterek kereteznek, a tetején pedig Mária nevének betűi ragyognak egy sugárkoszorúban. Az oltárkép Mária születésének pillanatát örökíti meg Szent Annával, Joachimmal, angyalokkal és a mennyből kitekintő Atyaistennel, míg az alatta elhelyezkedő szentségházat aranyozott füzérek és kagylómotívumok díszítik.

A templom legértékesebb művészeti elemei közé tartoznak a szentély freskói. Az érsekségi történeti leírás szerint ezeket Johann Cymbalnak – más néven Cimbalnak – vagy egyik tanítványának tulajdonítják. A források Franz Xaver Buchert is megnevezik a templomhoz kapcsolódó festőként, ami jól mutatja, hogy a szentgáli templom díszítése nem egyszerű falusi dekoráció, hanem a dunántúli késő barokk egyházi művészet tágabb közegébe illeszkedik.

Különösen érdekes a templom előtörténete is. Szentgál plébániája már a középkorban létezett, és az egyházmegye történeti összefoglalója szerint itt őriztek egy nevezetes Mária-kegyképet, amely búcsújárókat vonzott; a hagyomány még Mátyás király szentgáli ájtatosságát is ehhez a képhez kapcsolja. A reformáció után a régi templom más felekezethez került, ezért a katolikus közösség végül új templomot emelt a XVIII. század végén.

 

Forrás: Magyar Kurír

Megosztás:

Hozzászólások

0/2000
Kommentek betöltése…