Erdőkben elásott bankjegykötegek, kiürített páncélszekrények, milliárdos vagyonkezelő alapítványok és egy korrupcióval gyanúsított volt miniszter. A Seszták-ügyben megtaláltak közel 6,5 milliárd forintnyi készpénzt, amelyet még aznap befizettek a Magyar Államkincstárba. De honnan származik a pénz, ki rendelkezett vele, és milyen bizonyítékokat őriztek meg a hatóságok? Összeraktuk a történet ismert részleteit, mert a megtalált milliárdok önmagukban még nem válaszolnak meg minden kérdést.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Van az a pénzmennyiség, amelyet már nem lehet egy aktatáskába tenni. De még egyetlen páncélszekrénybe sem feltétlenül.
A Seszták Miklós egykori nemzeti fejlesztési miniszter ügyében zajló büntetőeljárás során most több mint hatmilliárd forintnyi készpénz került elő. Nem egyetlen bankszámláról, nem egy gondosan vezetett pénztárból, hanem erdőkben elásva, mezőgazdasági épületekben, raktárakban, lakóingatlanban és egy eldugott széfben.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) november 13-án közölte az eredményt. A pénzt még aznap befizették a Magyar Államkincstárba.
A kormányzat sikerként számolt be a történtekről. Magyar Péter miniszterelnök politikai következtetéseket fogalmazott meg az ügy kapcsán.
Csakhogy egy büntetőeljárásban a látványos megtalálás még nem egyenlő a bizonyítással.
A pénz előkerült. De honnan származik? Kié volt? Kik rejtették el? És ami legalább ennyire fontos: milyen bizonyítékok maradtak a bankjegyeken és a csomagolásukon?
ÁSÓRA, MAGYAR! 💰
Ki tudja, hány milliárd lapul még az ország erdeiben?
Indul a nagy országos kincskeresés! Ha séta közben véletlenül milliárdokra bukkan, vagy csak van egy tippje, hol érdemes ásni, most megmutathatja a térképen!
👉 KATTINTSON IDE, ÉS JELÖLJE BE A KINCSET A TÉRKÉPEN!
Ásót, gumicsizmát mindenki hozzon! A megtalált milliárdokat kérjük, ne költsék el, a hatóságok még kereshetik! 😄
Figyelem! Kincskeresőnk szatirikus játék. Valódi ásásra, magánterületre történő belépésre nem biztatunk senkit.
Ötmilliárd forint, több millió euró és dollár – pontosan mit találtak?
Az NVVH november 13-i hivatalos közleménye szerint a november 12-én és 13-án végrehajtott összehangolt kutatások során Budapesten, Pest, Békés és Nógrád vármegyében összesen:
5 071 632 000 forintot,
2 658 350 eurót,
1 257 100 amerikai dollárt
találtak a nyomozók.
Az összeg a november 13-i átszámítás szerint megközelítőleg 6,45 milliárd forintnak felel meg.
A pénz különböző rejtekhelyekről került elő, a hatóság pedig felvételeket is közzétett az akcióról.
Kármán András pénzügyminiszter beszámolója szerint a Magyar Államkincstár 12 munkatársa nyolc órán keresztül, öt gépi számlálóval számolta meg a készpénzt.
A számok önmagukban is figyelemre méltók.
De a történet valódi kérdése nem az, hogy hány óra kellett a bankjegyek megszámolásához.
Hanem az, hogy mit lehet bizonyítani velük.
A kilencmilliárdos széfek rejtélye
A mostani felfedezésnek volt előzménye.
A nyomozók korábban két, egyenként mintegy 1660 kilogrammos Wertheim páncélszekrényt találtak egy Sesztákhoz köthető kisvárdai ingatlanban.
A széfek üresek voltak.
A nyomozás során felmerült, hogy korábban akár kilencmilliárd forintnyi készpénzt is tárolhattak bennük. A feltételezést egy vallomással és egy keresőkutya jelzésével hozták összefüggésbe.
Seszták Miklós vitatta az állítást.
Most azonban valóban előkerült több mint hatmilliárd forintnyi készpénz, ráadásul több különböző helyszínről.
Adódik a kérdés: ugyanarról a pénzről beszélünk?
Egyelőre erre nincs nyilvánosan ismert, bizonyító erejű válasz.
Nem tudjuk, hogy a most előkerült pénz korábban a kisvárdai széfekben volt-e. Ahogy azt sem, mikor és kik szállíthatták a különböző rejtekhelyekre.
Pedig ezek nem jelentéktelen részletek.
A pénz eredetének és útjának rekonstruálásához éppen ezek az adatok lehetnek döntőek.
Több mint 11 milliárdos korrupciós gyanú a Volánbusz-ügyben
Seszták Miklós 2014 és 2018 között nemzeti fejlesztési miniszter volt. A tárca felügyelete alá tartozó területeken jelentős állami beruházások és beszerzések zajlottak.
A mostani büntetőeljárás egyik központi szála a Volánbusz beszerzéseihez kapcsolódik.
A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint Seszták Miklós és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezetője 2015 és 2018 között, közvetítő útján, több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozói körtől.
Az eljárás másik szálában építőipari beruházásokhoz kapcsolódó feltételezett vesztegetéseket is vizsgálnak.
A nyilvánosságban a két ügycsoport összegét mintegy 12,6 milliárd forintban ismertették.
Mindez azonban büntetőeljárási gyanú, nem bíróság által megállapított bűnösség.
Seszták Miklós visszautasította a gyanúsítást, és tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.
A megtalált készpénz teljes összegének eredete, tulajdonosa és a feltételezett vesztegetési ügyletekhez való kapcsolata további bizonyítást igényel.
A vagyonnyilatkozatban több mint egymilliárd forintnyi pénzügyi vagyon szerepelt
Seszták Miklós nyilvános vagyonnyilatkozatában jelentős megtakarításokat tüntetett fel.
A korábban közölt adatok szerint többek között:
869 millió forintnyi állampapírral,
mintegy 103 millió forint befektetési jeggyel,
közel 33 millió forint részvénnyel,
több mint 66 millió forint bankszámlapénzzel,
és 20 millió forint készpénzzel rendelkezett.
Emellett öt ingatlanban volt tulajdonrésze, háromban Kisvárdán, kettőben Budapesten.
A felsorolt pénzügyi tételek együttes értéke meghaladja az egymilliárd forintot.
Ez önmagában nem bizonyít semmit a most előkerült készpénz eredetéről.
A vagyonnyilatkozatban szereplő magánvagyont és a büntetőeljárás során lefoglalt pénzt nem lehet automatikusan összeadni, hiszen előbb tisztázni kell a tényleges tulajdonosi viszonyokat.
Annál is inkább, mert a lefoglalás ténye még nem jelenti azt, hogy a teljes pénzmennyiség Seszták Miklós személyes tulajdona lett volna.
Régi üzleti kapcsolatok és új vagyonkezelő alapítványok
A Seszták-történet azonban nem 2026-ban kezdődött.
A kisvárdai ügyvédként induló politikus üzleti múltját már miniszteri kinevezése idején is vizsgálták újságírók.
Korábbi autókereskedelmi érdekeltségei, a hozzá és üzlettársaihoz kapcsolódó vállalkozások, valamint a külföldi tulajdonosi hátterű társaságok több alkalommal kerültek a sajtó figyelmének középpontjába.
A Ramiris, a Várda-Mobil, a King Kft., a Mobilex-Car 96 és a ciprusi Minotax International neve különböző időszakokban tűnt fel ebben az üzleti kapcsolatrendszerben.
A Telex október 31-én cégiratokra alapozott feltárást közölt két vagyonkezelő alapítványról, amelyekhez Seszták korábbi üzleti körének több szereplője kapcsolódik.
Az OAK Vagyonkezelő Alapítványt 2024-ben hozták létre, mintegy 1,23 milliárd forintos induló vagyonnal.
A Hódvár Vagyonkezelő Alapítványt 2026-ban alapították, közel 2,96 milliárd forintos induló vagyonnal.
A két alapítványban összesen több mint 4,1 milliárd forintnyi induló vagyont mutattak ki.
Az alapító és a kedvezményezett Hódos Éva Csilla, aki korábban több, Seszták üzleti köréhez kapcsolódó vállalkozásban töltött be képviseleti vagy vezetői szerepet.
Az alapítványok vagyonellenőre Seszták Sára ügyvédi irodája.
Fontos azonban a jogi különbség: Seszták Miklós nem szerepel az alapítványok alapítójaként vagy kedvezményezettjeként. A feltárt üzleti és családi kapcsolatok önmagukban nem bizonyítanak rejtett tulajdonosi jogviszonyt.
A Hódvár alapító okiratát 2026 májusában, röviddel a Sesztákot érintő önálló nyomozás megindulása után írták alá.
Ez dokumentálható időbeli egybeesés, amelynek esetleges jelentőségét csak további adatok alapján lehet megítélni.
Kisvárda, az állami beruházások és a kapcsolati háló
Seszták Miklós politikai és gazdasági pályájának egyik központja Kisvárda.
A város a minisztersége idején jelentős állami és európai uniós támogatásokból megvalósuló fejlesztések helyszíne volt.
Sportlétesítmények, turisztikai beruházások, szálláshelyek és további fejlesztések indultak.
A támogatók a térség felzárkóztatását és gazdasági lehetőségeinek bővülését hangsúlyozták, míg a beruházások bírálói a közpénzek elosztását, a költségeket, a kivitelezői kapcsolatokat és egyes projektek fenntarthatóságát kérdőjelezték meg.
A fejlesztések és a mostani büntetőügy között azonban nem lehet bizonyíték nélkül közvetlen kapcsolatot állítani.
A közpénzből megvalósuló beruházások ellenőrzése ugyanakkor mindenkor közérdek.
Különösen akkor, amikor egy korábbi állami döntéshozó üzleti kapcsolatrendszere büntetőeljárásban is a figyelem középpontjába kerül.
De mielőtt végleg beleásnánk magunkat a milliárdok történetébe, van néhány dolog, amely nem hagy nyugodni
A hatóság megtalálta a pénzt.
A közvélemény megtudhatta, hány milliárd forintról beszélünk. A Magyar Államkincstár munkatársai pedig megszámolták a bankjegyeket.
De mi történt a pénzzel a megtalálása és az államkincstári befizetés között?
A magyar büntetőeljárásban ugyanis nem mindegy, hogy egy lefoglalt tárgy pusztán vagyoni értéket képvisel, vagy önmagában is bizonyítási eszköz.
A kettő között lényeges jogi különbség van.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, valamint a 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet részletesen szabályozza a lefoglalást, a bűnjelek nyilvántartását és kezelését.
A rendelet 1. § (2a) bekezdése szerint a bűnjelet a lefoglalását vagy létrehozását követően haladéktalanul egyedi bűnjelszámmal kell ellátni.
Az 1. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a bizonyítási eszköznek nem minősülő magyar készpénzt legkésőbb a lefoglalást követő harmadik munkanapon be kell fizetni a bűnjelkezelő letéti számlájára.
A bizonyítási eszköznek nem minősülő külföldi készpénzről az 1/A. § rendelkezik: azt az előírt határidőben a Magyar Államkincstárnak kell átadni, amely hatósági letétként kezeli.
A jogszabály kulcsfontosságú megfogalmazása: „bizonyítási eszköznek nem minősülő”.
Mert mi van akkor, ha maga a készpénz is bizonyíték?
Egy erdőben elásott pénzköteg ugyanis nem ugyanaz, mint egy bankszámláról lefoglalt összeg.
A bankjegyek csomagolásán ujjlenyomatok, biológiai nyomok és különféle anyagmaradványok lehetnek. A bankjegyek sorszámai, a kötegek elhelyezkedése, csomagolása és állapota mind hordozhatnak olyan információt, amely hozzájárulhat a pénz útjának rekonstruálásához.
Ezek a nyomok nemcsak egy gyanúsítás alátámasztásában, hanem akár annak cáfolatában is szerepet játszhatnak.
A mostani ügyben a nyilvánosságra hozott információkból nem derül ki, pontosan milyen kriminalisztikai vizsgálatokat végeztek.
Azt tudjuk, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Technikai Főosztálya is részt vett a munkában.
Azt viszont nem, hogy hány értékelhető ujjlenyomatot vagy DNS-nyomot rögzítettek, dokumentálták-e az összes bankjegy sorszámát, és milyen vizsgálatokat végeztek az egyes rejtekhelyeken talált csomagolóanyagokon.
Azt sem tudjuk, hogy a készpénz teljes egészét átadták-e, vagy egyes bankjegyeket, kötegeket, csomagolóanyagokat bizonyítási célból külön megőriztek.
Pedig ez lényeges különbség.
A bankjegyeket megszámolták. De előtte megvizsgálták?
A rendelet alapján a készpénz számlára történő befizetése vagy kincstári átadása bizonyos esetekben kifejezetten előírt eljárás.
Önmagában tehát a pénz befizetése nem bizonyít mulasztást, és végképp nem jelenti automatikusan bűnjel megsemmisítését.
A szükséges kriminalisztikai vizsgálatok korábban megtörténhettek. A hatóság megőrizhette a releváns csomagolóanyagokat, a bankjegyekről pedig készülhetett megfelelő dokumentáció.
A jogszabály nem ír elő minden bankjegyen kötelező ujjlenyomat- vagy DNS-vizsgálatot. A szükséges vizsgálatok körét az adott ügy bizonyítási igényei határozzák meg.
Csakhogy a nyilvános tájékoztatásból ezek a részletek nem ismerhetők meg.
Ezért indokolt feltenni néhány pontos kérdést:
Hány értékelhető ujjlenyomatot és biológiai nyomot rögzítettek a készpénzen, illetve a csomagolásán?
Történt-e daktiloszkópiai vagy genetikai szakértői vizsgálat a bankjegyek államkincstári befizetése előtt?
Egyenként, kötegenként vagy más módon dokumentálták a bankjegyek sorszámait és elhelyezkedését?
Miként biztosították, hogy az egyes helyszíneken talált pénzkötegek a későbbi eljárás során is elkülöníthetők és azonosíthatók legyenek?
A teljes készpénzmennyiséget befizették, vagy bizonyítási célból visszatartottak bizonyos bankjegyeket és csomagolóanyagokat?
És végül:
Milyen dokumentáció igazolja a lefoglalt pénz útját a megtalálásától az államkincstári átvételig?
Ezek nem politikai kérdések.
Ezek egy tisztességes, ellenőrizhető büntetőeljárás bizonyítási kérdései.
A közvéleménynek nem feltétlenül kell megismernie egy folyamatban lévő nyomozás valamennyi szakértői adatát. De a bizonyítékok szakszerű kezelésének alapvető garanciáiról indokolt tájékoztatást kérni, amennyiben az nem veszélyezteti az eljárást.
A milliárdok megtalálása még nem az igazság megtalálása
A Seszták-ügyben jelenleg több történetszál fut egymás mellett.
Az egyik a Volánbusz-beszerzésekhez kapcsolódó, több mint 11 milliárd forintos korrupciós gyanú.
A másik a régi üzleti kapcsolatrendszer és a többmilliárdos induló vagyonú alapítványok története.
A harmadik a kiürített páncélszekrényeké.
A negyedik a most megtalált készpénzé.
És van egy ötödik is: az, hogy a hatóságok miként biztosítják az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékokat.
Ezek között a szálak között lehet összefüggés. De az összefüggéseket nem politikai nyilatkozatoknak, hanem ellenőrizhető bizonyítékoknak kell igazolniuk.
A megtalált pénz látványos történet. Könnyű belőle internetes tréfát, politikai jelszót vagy diadaljelentést készíteni.
De egy jogállami büntetőeljárásnak ennél többet kell nyújtania.
Bizonyítani kell a pénz eredetét, a tulajdonosi és rendelkezési viszonyokat, az esetleges bűncselekményhez fűződő kapcsolatot és az érintettek személyes felelősségét.
Ha valaki bűncselekményt követett el, felelnie kell érte.
Ha pedig nem, akkor a gyanú és a látványos hatósági felvételek nem helyettesíthetik az ártatlanság vélelmét.
Mert lehet akár tízmilliárd forintot is kiásni az erdő mélyéről.
Ha nem lehet bizonyítani, honnan származik, kié volt, és milyen jogellenes cselekményhez kapcsolódik, a földből előkerülő bankjegykötegek önmagukban nem elegendők a büntetőjogi felelősség megállapításához.
És hiába tagadja valaki a gyanúsítást, ha a hatóságok végül meggyőző, jogszerűen beszerzett bizonyítékokat tárnak a bíróság elé.
Az igazságszolgáltatásnak nem politikai elégtételt kell szolgáltatnia.
Hanem igazságot.
Az elásott milliárdokat megtalálták. Most azt kell bizonyítani, honnan kerültek oda, ki rendelkezett velük, és hogy az igazság kiderítéséhez szükséges bizonyítékokat megfelelően megőrizték-e.
Források: NVVH 2026. november 13-i hivatalos közleménye; MTI, 2026. november 13.; Központi Nyomozó Főügyészség ügyismertetései; Telex, 2026. október 31. és november 13.; 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet.
A büntetőeljárás folyamatban van. A gyanúsítás nem jelent bűnösséget, az érintetteket megilleti az ártatlanság vélelme.
