Hat évvel azután, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan elhagyta az Európai Uniót, ismét egyre komolyabban kerül napirendre a brit–uniós kapcsolat újragondolása. Egy nagyszabású felmérés szerint már csaknem minden második brit támogatná az ország visszatérését az EU-ba, miközben Andy Burnham miniszterelnök sem zárja ki ezt a lehetőséget.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A Messina Group nagyszabású közvélemény-kutatása szerint a brit választók 49 százaléka támogatná, hogy az Egyesült Királyság ismét az Európai Unió tagja legyen, míg 28,5 százalék ellenzi ezt. A szeptember 12. és 24. között készült kutatásban 11 461 embert kérdeztek meg, az eredményeket pedig a 2016-os Brexit-népszavazás eredményének megfelelően súlyozták.
A felmérés ugyanakkor nemcsak azt vizsgálta, hogy a britek visszalépnének-e az unióba, hanem több lehetséges jövőbeli kapcsolatot is felvázolt. A jelenlegi viszony fenntartását, de a kereskedelmi akadályok további lebontását 48,2 százalék támogatná, egy vámunió létrehozását pedig 47,1 százalék. Az egységes piachoz való visszatérést 45,1 százalék, valamilyen társult tagsági formát pedig 45,5 százalék pártolna. Ezzel szemben mindössze 27,9 százalék szeretné, ha London még távolabb kerülne az Európai Uniótól.
Abban már kevésbé egységes a brit társadalom, miként születhetne meg egy esetleges visszatérésről szóló döntés. A választók csaknem harmada szerint ehhez újabb népszavazásra lenne szükség, míg több mint minden hatodik megkérdezett úgy gondolja, egy olyan párt parlamenti választási győzelme is elegendő felhatalmazást jelentene, amely előzetesen egyértelműen vállalta az uniós tagság helyreállítását. Hasonló arányban vannak azok, akik szerint maga a parlament is meghozhatná ezt a döntést.
Burnham már nem zárja ki a visszatérést
A kérdés azért vált különösen aktuálissá, mert Andy Burnham brit miniszterelnök az elmúlt napokban látványosan változtatott a korábbi munkáspárti irányvonalon. A kormányfő bejelentette: felülvizsgálják Nagy-Britannia hosszú távú kapcsolatát az Európai Unióval, és a vizsgált lehetőségek között a vámunió, az egységes piac, valamint a teljes jogú tagság helyreállítása is szerepel.
Burnham korábban úgy fogalmazott, szeretné még életében ismét az Európai Unió tagjaként látni hazáját, ugyanakkor egyelőre nem tett ígéretet arra, hogy kormánya valóban kezdeményezni fogja a visszalépést. A miniszterelnök jelenlegi álláspontja szerint előbb valamennyi lehetőség gazdasági, kereskedelmi és politikai következményét meg kell vizsgálni.
A kutatás politikai szempontból is figyelemre méltó eredményt hozott. A Messina Group különböző forgatókönyvekkel tesztelte, hogyan változna a Munkáspárt támogatottsága, ha a kormány szorosabb kapcsolatot ígérne Brüsszellel. Az egyes változatok 4,3 és 7,4 százalékpont közötti növekedést jeleztek, miközben az új támogatók jelentős része a Zöldektől és a Liberális Demokratáktól érkezne.
A Brexit továbbra is politikai aknamező
A Downing Streeten azonban korántsem mindenki lelkesedik a kérdés újbóli megnyitásáért. A Guardian szerint több munkáspárti miniszter és képviselő attól tart, hogy a Brexit körüli vita ismételt fellángolása éppen Nigel Farage Reform UK pártjának adhat új lendületet. Burnham kabinetjének tagjai közül ráadásul sokan olyan választókerületet képviselnek, amely 2016-ban az unióból való kilépés mellett szavazott.
Farage maga is arról beszélt, hogy Burnham döntése a Brexit-vita újbóli megnyitásáról politikailag kedvezhet neki. A munkáspárti vezetés ezért láthatóan úgy próbálja újrafogalmazni a kérdést, hogy ne a 2016-os választók döntését támadja, hanem azt vizsgálja: a kilépéskor tett politikai és gazdasági ígéretek mennyiben teljesültek.
A közvélemény-kutatás ebből a szempontból is komoly változást jelez. A válaszadók 52,4 százaléka ma már úgy gondolja, hogy az Egyesült Királyság rosszul döntött az EU elhagyásával, és csak 29,7 százalék tartja helyesnek a kilépést. A Brexitet 54,9 százalék kudarcnak minősítette, miközben mindössze 12,2 százalék tekinti sikeresnek.
Mindez azonban még messze nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia rövid időn belül ismét az Európai Unió tagja lesz. A tagság feltételeiről újra meg kellene állapodni Brüsszellel, miközben olyan kérdésekben is döntést kellene hozni, mint az egységes piachoz való csatlakozás, a szabad mozgás vagy az uniós jog alkalmazása. A felmérésből az is kiderült, hogy a britek négyötöde továbbra is ragaszkodik a fonthoz.
A Brexit tehát tíz évvel a 2016-os népszavazás után sem került le végleg a brit politikai napirendről. Ami néhány évvel ezelőtt lezárt történelmi döntésnek tűnt, abból 2026 őszére ismét nyitott politikai kérdés lett.
