A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának jelentése szerint 2026. november 18-án 0:36-kor 2,5-ös magnitúdójú földrengés pattant ki a Heves vármegyei Bélapátfalva térségében. A sekély fészkű rengést a környező településeken – köztük Balaton, Bekölce és Mikófalva lakói – is érzékelték, károkról azonban nem érkezett bejelentés.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
2026. november 18., 00:36 (helyi idő) földrengés volt Magyarországon. A szeizmológiai mérések szerint az epicentrum:Bélapátfalva térsége (Heves vármegye, Bükk-hegység nyugati pereme) volt. A magnitúdó (Richter-skála) 2,5 – gyenge / enyhe erősségű földmozgás. Az epicentrum 10–15 km-es körzetében érezhető (enyhe remegés, morajlás, ablakzörgés, szerkezeti kárt jellemzően nem okozott. Bár a rengés gyengének számít, a földmozgást a környező településeken élők is érzékelhették. Az obszervatóriumba három lakossági bejelentés érkezett Balatonról, Bekölcéről és Mikófalváról.
Az eseményről az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is közleményt adott ki szerda hajnalban.
A 2,5-ös magnitúdójú földrengések általában nem okoznak komoly károkat, az epicentrum közelében azonban enyhe remegés, morajlás vagy ablakzörgés is kísérheti őket. Az észlelés mértékét többek között a földrengés mélysége, az épületek szerkezete és a helyi földtani adottságok befolyásolják.
A hatósági és szeizmológiai közlemények nem számoltak be károkról.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium arra kéri mindazokat, akik érzékelték a földmozgást, hogy tapasztalataikat az intézet honlapján elérhető kérdőív kitöltésével jelezzék. A lakossági beszámolók segítik a szakembereket a rengés hatásainak pontosabb feltérképezésében.
A földrengést érzékelők itt tehetnek bejelentést: https://seismology.hu/foldrengest-erzett/
Forrás: HUN-REN Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium; BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Földtani háttér
Bélapátfalva a Bükk-hegység nyugati lábánál, a Darnó-vonal és a kapcsolódó törésrendszerek közelében fekszik. Magyarország területén évente átlagosan 100–120 kisebb földrengést regisztrálnak a szeizmológiai állomások, amelyek többsége 2,0–3,0 közötti magnitúdójú: ezeket az emberek az epicentrum közelében érezhetik, de épületkárokat nem idéznek elő.
Magyarország legjelentősebb történelmi földrengései
A Kárpát-medence írott történelmének legsúlyosabb földrengése az 1763-as komáromi rengés volt, amelynek becsült magnitúdója elérte a 6,3-as értéket.
1763. június 28.Komárom~6,3A valaha feljegyzett legerősebb magyarországi rengés: 63 halálos áldozat, több száz sérült, a város épületeinek közel egyharmada összedőlt.
1810. január 14.Mór~5,4A Móri-árok mentén kipattant rengésben több száz ház megrongálódott vagy összeomlott, falak repedtek meg és templomtornyok dőltek le.
1834. október 15.Érmellék~6,2–6,3Kiterjedt épületkárok a Tiszántúlon és a Partiumban, több településen templomok és lakóházak dőltek romba, talajrepedések nyíltak.
1911. július 8.Kecskemét5,6Az Alföld legnagyobb ismert rengése: súlyos épületkárok a városban, több száz kémény és tetőszerkezet leomlott, személyi sérülések történtek.
1956. január 12.Dunaharaszti5,6A 20. század legsúlyosabb hazai rengése: 2 halálos áldozat, 38 sérült, 3500 épületből több mint 3100 megrongálódott.
1985. augusztus 15. Berhida – Peremarton4,9A rendszerváltás előtti évtizedek legjelentősebb rengése, amely súlyosan megrongált több lakóházat, iskolát és ipari létesítményt.2011. január 29.Oroszlány4,5A Vértes térségében kipattant rengést Budapesten és a Dunántúl nagy részén is érezték, kisebb vakolat- és kéménykárokat okozott.





