Ezer négyzetméternyi védett nádast pusztítottak el Balatonberényben, egy lakópark közelében. Az engedély nélkül dolgozó markológép nemcsak a növényzetet tüntette el, hanem egy teljes élővilágot is tönkretett. A természetvédők sérült mocsári teknőst mentettek ki a területről, miközben a pusztítás megrendelőjének kiléte továbbra is ismeretlen. Rendőrségi nyomozás indult.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Elképesztő természetkárosítás történt a Balatonnál: egy szárazföldi markológéppel közel ezer négyzetméteren semmisítették meg a tó egyik értékes nádasát. A 444 beszámolója szerint a pusztítás Balatonberényben, közvetlenül egy lakópark előtt zajlott.
A munkagép kezelőjét lakossági bejelentés nyomán érték tetten. Kiderült, hogy semmiféle engedéllyel nem rendelkezett, megbízójának személye pedig egyelőre nem ismert.
A markoló ráadásul nem akármilyen területet tett tönkre: országos védettségű, Natura 2000-es övezetben pusztított, ahol a nádas a legmagasabb ökológiai minősítést kapta.
Védett állatok élőhelye pusztult el
Erdős Sarolta, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője szerint a munkálatok egy teljes életközösséget semmisítettek meg.
A természetvédelmi őrök egy feltehetően megsérült mocsári teknőst is kimentettek. Magyarország egyetlen őshonos teknősfajának természetvédelmi értéke 50 ezer forint. A gyökerestől kiszaggatott nád a védett nádi állaspók otthona is volt. A növényekkel együtt a bennük telelő fiatal pókok élőhelye is eltűnt.
És mindez miért történhetett?
A szakember feltételezése szerint a megbízó közvetlen vízparti, strandolásra alkalmas területet akarhatott kialakítani. Különösen felháborító, hogy a közelben már eleve található strand.
Meddig lehet még büntetlenül pusztítani a Balatont?
A természetvédők szerint az alacsony vízállás újabb veszélyeket hozott: egyesek munkagépekkel hajtanak a tómederbe, mások engedély nélkül irtják a nádast.
Pedig az állami tulajdonú mederbe tilos szárazföldi járművel behajtani, a legtöbb ott végzett munkához pedig külön engedély szükséges.
A balatonberényi ügyben rendőrségi nyomozás indult. A hatóságoknak azt is tisztázniuk kell, ki rendelte meg a pusztítást.
A Balaton partja nem szabadon alakítható magánterület. A nádas nem útban lévő gaz, hanem védett élőhely, amelyet nem lehet egyszerűen markolóval eltüntetni csak azért, mert valaki jobb kilátást vagy közvetlen vízpartot szeretne.
És meddig lehet még kisajátítani a közös természeti kincseinket?
A történtek egy sokkal nagyobb problémára is felhívják a figyelmet. A Balaton, a Duna partja vagy erdeink nem olyan területek, amelyekkel bárki szabadon rendelkezhet pusztán azért, mert megvan hozzá a pénze vagy a lehetősége.
Mégis meddig lehet eltűrni, hogy közös természeti értékeinket egyesek saját érdekeik szerint alakítsák át, kerítsék el vagy tegyék tönkre?
Magyarországon korántsem új jelenség, hogy magánérdekek mentén próbálnak közös használatú területeket kisajátítani vagy elzárni a nyilvánosság elől. Az évek során számos hasonló esetre derült fény. Ennek különösen felháborító példája a dunavarsányi Duna-part ügye, amikor arról számoltak be, hogy a Duna-part egyes közterületi szakaszait önkényesen elkerítették, korlátozva ezzel a közös vízparthoz való hozzáférést.
Az újra és újra előforduló jogsértések felvetik a szigorúbb ellenőrzés és a következetesebb szankcionálás szükségességét.
A közös természeti kincseink nem válhatnak néhány ember magánbirtokává. Aki pedig elpusztít egy védett élőhelyet, annak ne érje meg egyszerűen kifizetni a következményeket.
