A Párizsi Nagymecset egyik videója szerint Napóleon Bonaparte áttért az iszlámra, és még az Ali nevet is használta. A történészek többsége azonban vitatja ezt, szerintük a francia hadvezér elsősorban politikai eszközként közelített a valláshoz, különösen az egyiptomi hadjárat idején.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Meglepő történelmi állítással jelentkezett a Párizsi Nagymecset: egy október 1-jén közzétett videóban Louis Blin történész azt állította, hogy Napóleon Bonaparte muszlim lett, sőt áttérése után az Ali nevet is szívesen használta.
A kijelentés azonban komoly vitát váltott ki, mivel számos történész szerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy Napóleon valóban felvette volna az iszlám vallást.
A későbbi császár katolikus családban született, megkeresztelték, és 1821-ben, halála előtt katolikus szentségekben is részesült. Ettől függetlenül kétségtelen, hogy különösen erősen érdeklődött az iszlám iránt.
Az 1798 és 1801 közötti egyiptomi hadjárat során Napóleon már jól ismerte a muszlim vallásról szóló korabeli műveket, és orientalistákkal is körülvette magát. Mohamed alakja is foglalkoztatta, elsősorban azonban nem vallási, hanem politikai és államszervezői szempontból. A Koránban többek között olyan szabályrendszert látott, amely képes közösségeket és államokat szervezni.
A legtöbb történész szerint Napóleon valláshoz való viszonya erősen pragmatikus volt. Egyiptomban például igyekezett megnyerni a helyi lakosságot, ezért nyilvánosan hangsúlyozta az iszlám és Mohamed próféta iránti tiszteletét, részt vett muszlim ünnepeken, és létrehozta a kairói dívánt is, amelyben helyi muszlim előkelők kaptak szerepet.
Mindez azonban inkább politikai taktika lehetett, mint személyes hitvallás. Napóleon célja az volt, hogy csökkentse az ellenállást, és együttműködésre bírja az egyiptomi elitet.
Hasonló pragmatizmus jellemezte később a katolicizmushoz való viszonyát is. Első konzulként 1801-ben konkordátumot kötött VII. Piusz pápával, majd évekkel később súlyos konfliktusba került az egyházzal és a pápával.
Élete végén, Szent Ilona szigetén ismét a katolikus valláshoz fordult. Betegen azt mondta, ebben a hitben született, és annak megfelelően kíván meghalni. Röviddel halála előtt felvette az utolsó kenetet.
A történészek ezért általában arra jutnak, hogy Napóleon sokkal inkább politikai eszközként kezelte a vallást, mint személyes identitásként. Az viszont biztos, hogy az iszlám iránti érdeklődése jóval mélyebb volt annál, mint amit róla elsőre feltételeznénk.
Forrás: La Croix (FR)
