Rendkívüli parlamenti választást tartanak Spanyolországban november 29-én, miután Pedro Sánchez miniszterelnök hétfőn bejelentette a voksolást. A döntés hátterében a felerősödő lakhatási válság áll, miközben a szavazás tétje az is, hogy talpon tud-e maradni az Európai Unió utolsó jelentős szocialista kormánya a jobboldali ellenzék térnyerésével szemben.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A választás kiírásának közvetlen előzménye, hogy a madridi parlament múlt pénteken elutasított két olyan törvénytervezetet, amelyek a lakhatási krízis kezelését célozták. Spanyolországban komoly társadalmi feszültséget keltett egy 87 éves madridi lakos, Maricarmen Abascal kilakoltatása abból az ingatlanból, ahol 1956 óta élt. A helyzet miatt kirobbant országos demonstrációkat és a lakásárak miatti felháborodást a kormányfő a kampány középpontjába szeretné állítani, abban bízva, hogy ez a tematika politikai előnyt hozhat számára a választáson.
A szocialista miniszterelnök pozíciója ugyanakkor eleve ingatag: a pártját érintő korrupciós ügyek mellett a nyáron a ceutai exklávéban kialakult migrációs helyzet kezelése miatt is rengeteg bírálat érte. Sánchez korábban többször bizonyította, hogy képes kilábalni a válságokból, de a jelenlegi erőviszonyok mellett rendkívül nehéz dolga lesz.
A Politico összesített közvélemény-kutatási adatai alapján a spanyol választók jelenleg a jobbközép Néppártot (PP) támogatják a legnagyobb arányban, 34 százalékkal, míg a Szocialista Párt csupán 26 százalékon áll. A kormányzáshoz szükséges többség megszerzéséhez a Néppártnak várhatóan szövetségre kell majd lépnie a 18 százalékra mért, jobboldali Vox párttal.
A voksolás eredménye a nemzetközi politikára is komoly hatással lehet. Sánchez az elmúlt időszakban határozott külpolitikai állásfoglalásaival hívta fel magára a figyelmet: a gázai és iráni konfliktusok kapcsán élesen bírálta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, emellett Donald Trump amerikai elnök egyik legfőbb európai kritikusaként is ismert. Emiatt a spanyolországi kormányváltás az európai diplomáciai erővonalakat is átalakíthatja.
Forrás: Politico Europe
⏱️ Percről percre
ÉLŐKorrupció és lakhatási válság kényszerítette ki a szavazást
A kormányfő lépését a szocialistákat gyengítő sorozatos botrányok, a ceutai migrációs krízis és az utcákra vonuló tömegeket megmozgató lakhatási válság indokolták. A lakásárak miatti országos tüntetések és a pénteki parlamenti kudarcok végül felőrölték a kabinet pozícióit. A felmérések szerint a radikális jobboldali erők előretörésétől tartó miniszterelnök pártja elveszítheti a hatalmat a közelgő urnazáráskor.
Negatív rekordot döntött az euró
A közös európai fizetőeszköz árfolyama több mint egy éve nem látott szintre esett a tőzsdéken. A befektetők komoly aggodalommal figyelik a párizsi államadósság körüli gondokat. A piaci szereplők attól tartanak, hogy a spanyol politikai instabilitás átterjedhet a többi eurózónás tagállamra is.
Miért döntött a kormányfő a rendkívüli szavazás mellett?
Pedro Sánchez azért kényszerült az előrehozott választások kiírására, mert kisebbségi kabinetje nem tudta elfogadtatni a parlamenttel a lakhatási reformokat. A miniszterelnök szerint az ország nem engedheti meg magának, hogy teret nyerjen a globálisan erősödő radikális jobboldal. A közvélemény-kutatások jelenleg a konzervatív Néppárt előnyét mutatják, amely a szélsőjobboldali Vox támogatásával számíthat kormányalakításra.
Pontosult az időpont
A kormányfő hétfői bejelentéséből kiderült, hogy november 29-én tartják meg a rendkívüli parlamenti választást. Pedro Sánchez azért döntött a kabinet feloszlatása mellett, mert a törvényhozás elutasította a lakhatási válság kezelésére szánt csomagját. A politikus szélesebb parlamenti támogatást remél a jövőbeli reformokhoz.






