Műholdképeken is jól látható, mennyit veszítettek vizükből Európa nagy folyói az idei nyáron. A kontinens jelentős részét sújtó aszály a Rajnán, a Pón és a Dunán is rendkívüli helyzetet teremtett. Magyarországon Paks működését nehezítette meg az alacsony dunai vízállás, Bulgáriában pedig története során először éppen emiatt csökkentik a kozloduji atomerőmű egyik blokkjának teljesítményét.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Európa 2026-os nyara egyre látványosabban rajzolja át a kontinens víztérképét. Hónapok óta tartó csapadékhiány és hőhullámok következtében folyók apadtak le, a talaj kiszáradt, több térségben pedig súlyos vízhiány alakult ki.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) augusztus 12-i összesítése szerint a szárazság tavasszal kezdődött, és Európa nagy részét továbbra is érinti. Az előrejelzések szeptemberig az átlagosnál melegebb és szárazabb idő folytatódásának veszélyével számolnak. A Copernicus európai aszálymegfigyelő rendszerének augusztus eleji adatai szerint a helyzet a kontinens jelentős részén továbbra is kritikus.
Friss elemzések azt mutatják, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság szárazföldi területének mintegy fele érintett az aszályban. A probléma nem egyetlen régióra korlátozódik: az Ibériai-félszigettől Németországon át Közép- és Kelet-Európáig nagy területeken mutatkozik vízhiány.
Műholdról is látható, mennyit veszített a Duna
A változás egyik leglátványosabb példája a Duna.
Az Európai Űrügynökség (ESA) által közölt műholdfelvételeken ugyanaz a magyarországi Duna-szakasz látható 2025 és 2026 nyarán. A tavaly augusztus 9-i képen még jóval szélesebb vízfelület és zöldebb környezet figyelhető meg. A 2026. augusztus 4-i felvételen már keskenyebb a folyó, homokpadok kerültek felszínre, a környező területek pedig jóval szárazabbak.
A Copernicus Sentinel–2 műholdja július végén a Dunakanyar térségéről is készített felvételeket. Az uniós földmegfigyelési program szerint a tartós szárazság és a nyári hőség következtében Észak-Magyarországon is rendkívül alacsony vízállást mértek. A helyzet a hajózást és a turizmust is érintette.
Az ESA Duna-műholdképei itt láthatók.
Nem csak a Duna apad
Hasonló folyamat zajlik Európa más nagy folyóinál is. A Rajna, a Pó és a Loire egyes szakaszain szintén rendkívül alacsony vízállást mértek, a műholdfelvételeken pedig több helyen jól látható a vízfelület visszahúzódása.
A Rajna alacsony vízállása különösen komoly gazdasági problémát jelent. A folyó Európa egyik legfontosabb szállítási útvonala, ezért amikor csökken a hajózható vízmélység, az uszályok csak kisebb rakománnyal közlekedhetnek. Ez lassítja az áruszállítást és növeli annak költségeit.
Az aszály következményei azonban már jóval túlmutatnak a folyami közlekedésen.
Paksnál az energiatermelést is elérte a probléma
A Duna alacsony vízállása Magyarország számára azért különösen fontos, mert a Paksi Atomerőmű működése is szorosan kapcsolódik a folyóhoz: a létesítmény a Dunából biztosítja a hűtéshez szükséges vizet.
Az idei rendkívüli apadás miatt augusztusban a paksi energiatermelés jelentősen visszaesett. A Reuters augusztus 21-i elemzése szerint az atomerőmű termelése a hónap során több mint 80 százalékkal esett vissza, miközben a kiesés egy részét a magyarországi napenergia-termelés ellensúlyozta.
A magyarországi helyzet így megmutatta, hogy a tartós szárazság már nemcsak mezőgazdasági vagy természetvédelmi kérdés. Egy olyan alapvető infrastruktúrát is közvetlenül érinthet, mint az energiatermelés.
Bulgáriában 52 év alatt először kellett közbelépni
Amint azt a Hetedik Nap megírta, néhány nappal később Bulgáriából érkezett hasonló hír.
A Duna partján működő kozloduji atomerőmű 5-ös blokkjának teljesítményét 120 megawattal csökkentik a kritikusan alacsony vízállás miatt. Az erőmű 52 éves történetében most először kényszerülnek ilyen intézkedésre szélsőséges hidrológiai körülmények miatt. Kozloduj Bulgária villamosenergia-igényének mintegy 35 százalékát fedezi.
A Duna egyszerre közlekedési útvonal, ivóvízbázis, természeti élőhely, mezőgazdasági vízforrás és az energiatermelés egyik fontos feltétele. Ha tartósan kevés benne a víz, ezek a területek egyszerre kerülhetnek nyomás alá.
A folyók állapota már gazdasági kérdés is
Az idei aszály egyik tanulsága éppen az, hogy egy folyó vízszintje nem csupán környezetvédelmi adat.
A Rajnán a teherszállítás, a Dunán a hajózás és az energiatermelés, a mezőgazdasági térségekben pedig az öntözés és a termés kerülhet veszélybe. A vízhiány hatása így az élelmiszer-termeléstől az iparon át az áramellátásig terjedhet.
Magyarország helyzete ebből a szempontból különösen érzékeny. A Duna rendkívül alacsony vízállása mellett a Velencei-tó is rekordközeli, illetve rekordalacsony szintre süllyedt, miközben az ország több részén a mezőgazdaság is súlyosan megszenvedi a szárazságot – olvasható az Associated Press augusztus 21-i helyszíni riportjában.
Nem egyetlen rossz nyárról van szó
A mostani helyzet súlyosságát nem önmagában néhány alacsony folyami vízállás mutatja. Az aszály Európa nagy részét már tavasz óta érinti, és a száraz, meleg idő várható folytatódása miatt a következő hetekben sem lehet gyors javulásra számítani.
A műholdképek pedig látványosan megmutatják azt, amit a vízállási adatok számszerűen jeleznek: Európa több nagy folyójában jóval kevesebb víz van, mint egy évvel korábban.
A Duna helyzete ebből a szempontból különösen beszédes. Ami néhány hete még elsősorban alacsony vízállásnak tűnt, mára a hajózás, a mezőgazdaság és az energiatermelés közös problémájává vált. Paks és Kozloduj példája pedig azt mutatja, hogy egy tartós európai aszály következményei olyan infrastruktúrákat is elérhetnek, amelyek működését a mindennapokban magától értetődőnek vesszük.
