Alig néhány nappal azután, hogy Jason Arday professzor ügye miatt került reflektorfénybe a Cambridge-i Egyetem oktatási kara, újabb, egészen más természetű kérdések merültek fel az intézménnyel kapcsolatban.

Ahogy arról a Hetedik Nap korábban beszámolt, Arday augusztus elején mondott le professzori tisztségéről, miután plágiumvádak, tudományos pályafutásával kapcsolatos kérdések és több életrajzi állításának hitelessége miatt vita bontakozott ki körülötte. A Cambridge-i Egyetem belső vizsgálatot indított, a 41 éves professzort pedig néhány nappal lemondása után holtan találták dél-londoni otthonában. A rendőrség szerint halála váratlan volt, de nem tartják gyanúsnak.

Most Farah Ahmed került a brit sajtó figyelmének középpontjába korábbi írásai és politikai kötődése miatt. A kutató ugyanazon a cambridge-i oktatási karon dolgozik, amelynek Jason Arday is professzora volt.

Korábbi írásai kerültek elő

Farah Ahmed ügyével Andrew Gilligan brit újságíró és politikai tanácsadó foglalkozott részletesen a The Spectatorban. Gilligan Rishi Sunak miniszterelnöksége idején kormányzati tanácsadóként dolgozott, korábban pedig Boris Johnsont segítette közlekedési kérdésekben londoni polgármestersége és kormányfői időszaka alatt.

Az ügyről a The Times is beszámolt. A lap szerint Ahmed korábban kapcsolatban állt a Hizb ut-Tahrir nevű szervezettel, és olyan írások kötődnek hozzá, amelyekben élesen bírálta a nyugati oktatási modellt, a demokráciát és a muszlimok brit társadalomba történő integrációját.

A történet megítéléséhez ugyanakkor fontos az időrend: Ahmed a brit sajtó beszámolói szerint 2010-ben elhatárolódott a Hizb ut-Tahrirtól. A brit kormány csak tizennégy évvel később, 2024 januárjában nyilvánította terrorszervezetté a csoportot.

A nyugati oktatást a muszlim értékeket fenyegető tényezőként írta le

A The Times szerint Ahmed egy korábbi, a Hizb ut-Tahrir által kiadott szövegben a nyugati oktatást a muszlim értékeket fenyegető tényezőként jellemezte. A lap beszámolója szerint bírálta a demokráciát, az integrációs törekvéseket és a brit nemzeti tantervet is.

Andrew Gilligan további, oktatással kapcsolatos korábbi állításokat is bemutatott.

Ma a Cambridge-i Egyetem kutatója

Farah Ahmed jelenleg kutatóprofesszorként dolgozik a Cambridge-i Egyetem oktatási karán. Az egyetem hivatalos adatlapja szerint Cambridge-ben szerzett doktori fokozatot oktatástudományból, kutatási területei között pedig az iszlám oktatás filozófiája, pszichológiája és pedagógiája, a vallási oktatás, valamint az identitás- és karakterformálás szerepel.

Bemutatkozása szerint több mint huszonöt éves tapasztalattal rendelkezik brit iszlám iskolák oktatásában és vezetésében.

Kutatásainak egyik területe a hagyományos iszlám tanulókör, a halaqah alkalmazása modern oktatási környezetben. Ahmed doktori hallgatók kutatómunkájának irányításában is részt vesz, emellett ő vezeti „Az iszlám oktatás újragondolása – az elmélettől a gyakorlatig” című kutatási projektet.

A mostani vita ugyanakkor nem Ahmed vallási témájú kutatásairól, hanem az oktatásról, a demokráciáról és az integrációról korábban megfogalmazott kijelentéseiről szól.

A Hizb ut-Tahrirt 2024-ben terrorszervezetté nyilvánították

A brit kormány 2024. január 19-én terrorszervezetté nyilvánította a Hizb ut-Tahrirt. A brit belügyminisztérium szerint a nemzetközi szunnita iszlamista politikai szervezet hosszú távú célja a világ muszlimjainak egyesítése és egy, az iszlám jog alapján működő kalifátus létrehozása.

Ahmed már 2010-ben elhatárolódott a Hizb ut-Tahrirtól. A jelenlegi ügy középpontjában korábbi kötődése és nyilvánosan képviselt nézetei állnak.

Cambridge az akadémiai szabadságra hivatkozik

A Cambridge-i Egyetem a The Timesnak adott válaszában az akadémiai és a szólásszabadság jelentőségét hangsúlyozta. Az intézmény álláspontja szerint az egyetemen lehetőséget kell biztosítani az eltérő és vitatott gondolatok megvitatására.

Az akadémiai szabadság valóban a nyugati egyetemi hagyomány egyik alapelve: a tudományos életnek olyan gondolatok vizsgálatára is lehetőséget kell biztosítania, amelyek kényelmetlenek, vitathatók vagy nem egyeznek a társadalmi többség álláspontjával.

A mostani eset ugyanakkor éppen ebből fakadóan vet fel egy nehezebb kérdést: hol húzódik a határ a tudományos gondolkodás szabadsága, egy kutató korábbi politikai szerepvállalása és az egyetem intézményi felelőssége között?

Jason Arday után ismét ugyanaz a kar került a figyelem középpontjába

Arday után most Ahmed ügye miatt irányul ismét figyelem a Cambridge-i Egyetem oktatási karára. A két történet eltérő, de rövid időn belül ugyanannak a világhírű intézménynek ugyanazt a karát állította a brit sajtó reflektorfényébe.