Holtan találták dél-londoni otthonában Jason Arday professzort, aki alig több mint egy hete mondott le a Cambridge-i Egyetemen betöltött tisztségéről. A 41 éves akadémikus körül az elmúlt hetekben komoly vita bontakozott ki, miután plágiumvádak és tudományos pályafutásával kapcsolatos kérdések kerültek nyilvánosságra.

A The Guardian beszámolója szerint a londoni rendőrséget pénteken délután három óra után riasztotta a mentőszolgálat Arday otthonához. A férfit a helyszínen halottnak nyilvánították.

A rendőrség közölte, hogy hozzátartozóit értesítették, és támogatást nyújtanak számukra.

Nem tartják gyanúsnak a halálesetet

A Metropolitan Police tájékoztatása szerint Arday halálát egyelőre váratlan halálesetként vizsgálják, ugyanakkor jelenleg nem feltételezik, hogy idegenkezűség történt volna. Az ügyben jelentést készítenek a halottkém számára.

A halál pontos okát egyelőre nem közölték.

Arday családja közleményében azt írta, hogy mély megrázkódtatás érte őket. Állításuk szerint a professzor az elmúlt több mint három évben folyamatos támadásoknak és bírálatoknak volt kitéve, amelyek súlyos terhet jelentettek számára.

A család arra kérte a sajtót, hogy gyászuk idején tartsa tiszteletben magánéletüket.

Sadiq Khan is megszólalt a tragédia után

Sadiq Khan londoni polgármester részvétét fejezte ki Arday családjának és barátainak. Úgy fogalmazott, hogy az akadémikust elfogadhatatlan nyilvános támadássorozat érte, halálát pedig tragédiának nevezte.

A Cambridge-i Egyetem alkancellárja, Deborah Prentice szintén reagált a hírre. Közleményében azt írta, hogy mélyen lesújtotta őket Arday halálának híre, és együttérzését fejezte ki a professzor családjának és barátainak.

Korábbi munkahelye, a Durham University ugyancsak megemlékezett róla. Az intézmény kedves és közvetlen emberként jellemezte, aki aktívan igyekezett lehetőségeket teremteni a doktori hallgatók számára.

Néhány nappal korábban mondott le

Jason Arday 2023-ban lett a Cambridge-i Egyetem oktatásszociológia-professzora. Kinevezése jelentős figyelmet kapott: ő lett az egyetem történetének legfiatalabb fekete professzora.

Arday arról számolt be, hogy gyermekkorában 11 éves koráig nem beszélt, ezért hosszú ideig beszéd- és nyelvi terápiára szorult. Elmondása szerint az írás és az olvasás elsajátítása is komoly nehézséget jelentett számára, és csak 18 évesen vált magabiztossá ezen a téren.

Később doktori fokozatot szerzett a Liverpool John Moores Universityn, majd több brit egyetemen dolgozott.

Az utóbbi időszakban azonban egyre több kérdés merült fel pályafutásával kapcsolatban. Korábban azzal is megvádolták, hogy doktori értekezésében egy másik kutató munkájából plagizált. Arday tagadta a vádat, a Liverpool John Moores University vizsgálata pedig fenntartotta a doktori fokozat odaítéléséről szóló döntését.

Később további kérdések vetődtek fel egyes életrajzi állításaival, valamint tudományos pályájának bizonyos részleteivel kapcsolatban.

Vizsgálatot indított a Cambridge-i Egyetem

A Cambridge-i Egyetem augusztus 5-én jelentette be, hogy belső vizsgálatot indít, miután közlése szerint új információkat kapott Arday tudományos képesítéseivel és tiszteletbeli megbízatásaival kapcsolatban. Az intézmény több, tudományos visszaélést érintő, folyamatban lévő panaszról is beszámolt.

Az egyetem akkor még azt közölte, hogy Arday a helyén marad, és továbbra is támogatást kap. A professzor azonban röviddel ezután azonnali hatállyal lemondott.

Lemondásakor azt írta, hogy a folyamatos vádak, találgatások és nyilvános kommentárok súlyos terhet róttak rá és szeretteire.

Jason Arday halálának pontos körülményeit a hatóságok tovább vizsgálják.

Az ügy a sokszínűségről szóló viták részévé is vált

Arday esete a brit felsőoktatás sokszínűségi és befogadási törekvéseiről folyó vitákban is megjelent. A diskurzus egyik kérdése az lett, hogyan viszonyulnak egymáshoz a DEI, vagyis a sokszínűséget, méltányosságot és befogadást célzó szempontok, valamint az akadémiai teljesítményen alapuló kiválasztás.

A történettel Winston Marshall, a Mumford & Sons egykori zenésze, ma politikai és kulturális kérdésekkel foglalkozó podcaster is foglalkozott műsorában. Vendégével, Nathan Cofnas filozófussal Arday pályafutása és a Cambridge-i Egyetem szerepe mellett a meritokrácia és a DEI felsőoktatásban betöltött helyéről is beszélgettek.

Cofnas a beszélgetésben azt mondta, egy névtelen bejelentő megkeresése után kezdett vizsgálódni Arday ügyében. Állítása szerint ennek során plágiumra, megtévesztésre és több, általa valószerűtlennek tartott állításra bukkant. Példaként említette, hogy Arday azt állította, három nap alatt 300 mérföldet futott, illetve 35 nap alatt 30 maratont teljesített. Cofnas megkérdőjelezte azt az élettörténetet is, amely szerint Arday 11 éves koráig nem beszélt, 18 éves koráig pedig nem tudott írni és olvasni. A filozófus arról is beszélt, hogy szerinte jogi eszközökkel próbálták visszatartani az újságírókat az ügy nyilvánosságra hozatalától.

Marshall a beszélgetésben azt mondta, listát készített Arday általa hamisnak, eltúlzottnak vagy nem ellenőrzöttnek tartott állításairól, és 61 ilyen esetet gyűjtött össze. Megemlítette többek között Arday azon állítását, hogy a Crystal Palace futballklubban játszott, valamint azt is, hogy kiemelkedő snookerjátékos volt. Marshall ezek alapján élesen megkérdőjelezte az egykori professzor hitelességét.